Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - V. Rózsai Ágnes: A Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezése a kaposvári katonai körletben 1919-1921.
A MAGYAR NEMZETI HADSEREG A határozathozatal után — mielőtt a további ügyrendi kérdéseket megtárgyalták volna —, a küldöttek a Széchenyi térre vonultak, hogy az egész város tiltakozásával adjanak nagyobb nyomatékot a határozatnak. A nagygyűlésen mintegy 15 000 ember vett részt, 68 s a kongresszus vezetői innen proklamálták a „Baranyai magyar—szerb köztársaságot". 69 Rajics kormánybiztos-főispán, a jugoszláv állam helyi képviselője határozatlan álláspontot foglalt el, s csak a rend fenntartására szólította fel a gyűlés résztvevőit. A nagygyűlésen, majd a folytatódó szakszervezeti kongresszuson határozat született, miszerint Baranya proletariátusa kész fegyverrel is védekezni a nemzeti hadsereg bevonulása ellen. Noha a terület kiürítése már elhatározott tény volt, a Pécsett székelt az ez ügyben intézkedő antantbizottság; kétségtelen, hogy ez a hirtelen kirobbant, és polgárháborútól sem tartó elkeseredettség fokozott óvatosságra intette a felső katonai vezetést. Soós altábornagy figyelmeztette a bevonulásban résztvevő egységek parancsnokait, hogy a legénységet nemcsak ruházat, felszerelés, hanem a politikai megbízhatóság szempontjából is felül kell vizsgálni, a törvényességet szigorúan meg kell tartani, mert a munkásságot egészében nem lehet felelősségre vonni a vezetőik által elkövetett hibák miatt. 70 A kaposvári körletparancsnokság néhány nappal a békeszerződés ratifikálása után a baranyai bevonulásban résztvevő egységeket a demarkációs vonal közelében helyezte el és a Pécsre áthelyezendő 8. gyalogezredet más katonai körletekből megerősítettel így a 8. ezred törzse, az 1., 2. gyalogszázad és a II: géppuskás szakasz részére 156 főt Tolnára, a 3. gyalogszázad részére 42 főt Szekszárdra, a 4. gyalogszázad részére ugyancsak 42 főt Bonyhádra, az 5. és 6. gyalogszázad, valamint az I. géppuskás szakasz részére összesen 120 főt Dombóvárra, a 7. gyalogezred 111. zászlóalja és 4. százada részére 192 főt Nagykanizsára rendeltek ki. 71 1921. augusztus 14én Magyarszék körzetébe helyezték át csaknem az összes, a megszalásban résztvevő egységeket: a 4. vegyesdandár és a 4/1. gyalogsági parancsnokságot, a 8. gyalogezredet, a 4. huszárszázadot, a 4. tüzérosztály 1. ütegét, a pécsi csendőr- és a kaposvári vámőr kerületi parancsnokságot, valamint a pécsi rendőrosztagot. 72 A szerb csapatok a kiürítési parancsot augusztus 19-én, az eredetileg kitűzött időpontban nem kapták meg, így az antantmisszióval való megegyezés értelmében a hadműveletek 67. HAJDÚ GY., Harcban az elnyomók és megszállók ellen. Pécs 1957, 407. 68. Munkás 1921. augusztus 16. 69. Munkás 1921. augusztus 16. Másutt, pl. az Üj-Somogy 1921. augusztus 17-i számában az új államalakulat neve Dél-magyar Köztársaság. 70. HL KVDI 1921. 803/9. hdm. 71. HL KVDI 1921. 801/4. hdm. MEGSZERVEZÉSE 1919—1921 157 végrehajtása eltolódott. 73 A kiürítési parancs egy nappal később, augusztus 20-án érkezett meg, s így a magyar alakulatok 48 órás késéssel indultak meg a kiürített területek visszafoglalására. A Magyarszék-Mánfa közelében elhelyezett speciális alakulat, amely Pécs elfoglalásával volt megbízva, 1921. augusztus 22-én bevonult a megyeszékhelyre. 74 Az egész katonai akció kb. egy hetet vett igénybe, s augusztus végén már a Dráva mentén őrizték a vámőr- és csendőralakulatok a magyar határi A MAGYAR NEMZETI HADSEREG j TOVÁBBI KIÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATOS ÁTTEKINTÉSE A HORTHY-KORSZAKBAN 1921 augusztus után Pécs lett a körletparancsnokság székhelye, Kaposváron mindössze a 7. gyalogezred, a 4. tüzérosztály, a kaposvári csendőrszárny és a vámőrkerületi parancsnokság maradt. 75 A honvédség távozása természetszerűen kihatott a város ipari-kereskedelmi életére. Jelentős piacot vesztett el Kaposvár a szerbek baranyai kivonulásával, s ez a veszteség más vonatkozásban is érezhető volt. A Kereskedelmi és Iparkamara, amelyet Pécs megszállásával Kaposvárra helyeztek, a nemzeti hadsereg baranyai bevonulása után, 1921. december elsejével visszakerült Pécsre. Ez az ipar és kereskedelem hanyatlásával járt a megyeszékhelyen, miután a kamara mint részben összefogó, részben érdekvédelmi szerv elsődlegesen nem a somogyi iparosok, kereskedők érdekeit képviselte. 1921 folyamán Kaposváron a főpolgármesteri hivatal 44 iparengedélyt adott ki, s ugyanez évben 327-en jelentettek be iparbeszüntetést. 76 E jelentős negatívum egyik oka a honvédség távozásával beszűkült belső piac, másik oka — a kamara megszűnését, illetve áthelyezését itt még nem lehet figyelembe venni — a növekvő infláció, amely 1921 nyarán a német márka értékének zuhanásával párhuzamosan erősödött. A korona értékének gyors romlása tovább szűkítette a felvevő piacot, s ezzel együtt a kisipar és kiskereskedelem — Kaposváron ekkor a cukorgyár az egyedüli nagyobb üzem — további lehetőségei is romlottak. A honvédség távozásának a városra gyakorolt hatása tehát ebből az aspektusból nézve nem mutatható ki számszerűen, hiszen — mint említettük — az infláció jelentősen színezi ezt a tényt. 1921 őszén lezárult a ; hadsereg megszervezésének 72. HL KVDI 1921. 811/2. hdm. 73. HL KVDI 1921. 819/3. hdm. 74. HL KVDI 1921. 820/17. hdm. 75. Üj-Somogy 1921. november 13. 76. SML Kaposvár rt. város közgyűlési jegyzőkönyvei 1921. Dr. Szopkó István h. polgármester elnöki jelentése. 1921. december 29.
