Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - V. Rózsai Ágnes: A Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezése a kaposvári katonai körletben 1919-1921.

A MAGYAR NEMZETI HADSEREG SZERVEZÉSE A KAPOSVÁRI KATONAI KÖRLETBEN 1919-1921. AZ ELLENFORRADALMI HADSEREG MEGSZERVEZÉSÉNEK KORAI STÁDIUMA. 1919 JÚNIUS-AUGUSZTUS KÖZEPE Magyarország nagyobb részében még harcolt a Vörös Hadsereg a cseh és román intervenciós csapatok ellen, amikor Szegeden 1919. június elsején újjáalakult az ellenforradalmi kormány gr. Károlyi Gyula vezetésével. Ez a kabinet az aradi ellenforradalmi csoportok tevékenységét folytatta, és kiegészült a francia támogatással Szegeden működő ellenforradalmi csoportosulás vezetőivel.

1 A hadügyi tárca vezetésével Horthy Miklóst, az Osztrák-Magyar Monarchia volt altengernagyát bízták meg, aki június 6-án 40/1919. 1. számmal rendeletet adott ki a magyar nemzeti hadsereg felállításáról. A hadsereget „A vörös terror leküzdésére, valamint a törvényes rend és a biztonság helyreállítása céljából" hozták létre. A rendelet visszaállította az 1918. október 31-e előtt érvényben volt szolgálati rendet. Az általános irányelvekben Horthy leszögezte, hogy a hadsereg az általános védkötelezettség alapján nyer kiegészítést, vagyis a katonai szolgálat mindenkire nézve kötelező. A szegedi ellenforradalmi csoport politikai és katonai ereje nem tette lehetővé, hogy a hagyományos módon szervezzék meg az új hadsereget, ezért elsősorban egy hadműveleti csoportot kívántak létrehozni, amelyet a proletárdiktatúra ellen akartak bevetni. A francia megszállás, valamint a behívandó legénység politikai megbízhatatlansága miatt sorozást ekkor Szegeden tartani nem lehetett, s ezért egyelőre a Szegeden szervezkedő tisztekből és altisztekből tiszti századokat kezdtek szervezni. Éppen e körülmények miatt szögezte le a fent említett rendelet, az általános irányelvekkel ellentétben, hogy a legénység egyelőre önkéntes jelentkezés útján toborzandó Szegeden és környékén. Ez a toborzás azonban nem járt sikerrel.

2 A fehér hadsereg első egységei a szegedi ellenforradalmár tisztekből, a Mars-laktanya lefegyverzett legénységéből, a Bécsben illegálisan toborzott katonatisztekből és — kisebb mértékben — a Szegeden és környékén toborzott legénységből állt. Június 1. Az ellenforradalmi csoportosulások tevékenységéről, fegyveres szervezkedéseiről I. bővebbet: PATAKI I., H К 15 (1969) 429—463. 2. Csak szolgálati használatra! Szerk.: Hetes T.—Morva T.-né, Budapest 1968, 57—61. folyamán megalakult Prónay tiszti százada, majd a Baross tiszti század és az Ostenburg—Moravek különítmény, ezek az egységek képezték az új hadsereg magját. A szegedi francia megszálló csapatok parancsnoksága az ellenforradalmi kormány fegyveres erőinek létszámát 1300 főben engedélyezte azzal a lehetőséggel, hogy amennyiben a Tanácsköztársaság megdöntése után szükséges, ezt a keretet túlléphetik.

3 A szegedi ellenforradalmi kormány hatalmi helyzetének megszilárdítása érdekében mindenekelőtt a Szegeden állomásozó francia katonai parancsnoksággal igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni. A francia hatóságok azzal, hogy eltűrték Horthyék szervezkedését és - a Vörös Hadsereg elleni fegyveres fellépést kivéve — pusztán formai kifogásokkal éltek az ellenforradalmi „kormánnyal" szemben, már maximális segítséget adtak Horthyéknak. ; Emellett elősegítették, hogy az ellenforradalmárok és a szerb kormány között összeköttetés jöjjön létire. A tanácskozás a szegedi kormány elismeréséről folyt, valamint a katonai segélynyújtás lehetőségeiről. A szerb kormány az átvonulás lehetőségét ígérte meg magyar tárgyalópartnereinek, de a szervezkedésnek és feltöltésnek már a demarkációs vonalon túl, tehát végeredményben a Tanácsköztársaság területén kellett volna megtörténnie. 1919 júliusában Soós Károly altábornagy a már Magyarországon állomásozó román egységek parancsnokságával folytatott megbeszéléseket egyes magyar egységeknek a román csapatok déli szárnyán való előnyomulásáról. A románok ezt a javaslatot kategorikusan visszautasították.

4 Június 12-én gróf Károlyi, aki a franciák szerint túlzottan germanofil és reakciós politikát folytatott, ieköszönt miniszterelnöki tisztségéről, s helyébe P. Ábrahám Dezső függetlenségi politikus került. A „demokratikusabb" színezetű Ábrahám-kabinetbe nem került be Horthy Miklós sem —, utódja Belitska Sándor tábornok lett. Horthy viszont fővezéri minőségben az új hadsereg parancsnoka lett, s ezzel lehetővé vált egy önálló katonai hatalom megszervezése.

5 3. NEMES D., Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon, 1919—1921. Budapest 1953, 287—290. (Továbbiakban: NEMES 1953.) 4. Csak szolgálati használatra! Budapest 1968, 69—73. 5. PATAKI I., H К 15 (1968) 452—453.