Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

SOMOGY MEGYE 1848 ŐSZÉN 145 Somogyból, valamint Mesíerházy János ügyvéd Keszthelyről elsőként kezdték a lakosságot hadbarendelni. Az első nagyobbszabású megyei gerillaakciót a Kanizsa városa ellen induló császári megtorlás megakadályozása váltotta ki. A keszthelyi nemzetőrök kezdeményezésére először Sávoly környékén, az ágyúkat akarták elfogni.

90 Miután a császáriak az ágyúkkal már egérutat nyertek, a gerillák felderítették, hogy mintegy 70 élelmiszerekkel megrakott szekérkaraván közeledik. Reggel 8 óra körül a szekerek g ..Szőcsényi pusztán keletről az erdőben (a) Keszthelyről érkezett nemzetőrök által Mesterházy János kapitányok vezérlete alatt elfogattak." Sajnos Mesterházy, mivel nem volt korábban katona, az ellenséget nem zárta körül, és így azok ,,üdőt nyertek, a fuvarosok és az őrzésen lévő katonák is futás által lóháton és gyalog menekülni.'"^ ,,A szakácsi nép üldözőbe vette (őket) és a menekülőket elfogta."®'. Ugyanakkor feljelentették a községi bírót és a két esküdtet, akik a „népfelkelés ellen lázítanak" és a kirendelést megtagadták. Ugyanekkor mintegy órával korábban, Jellasics futárpostáját is elfogták, és temérdek Zágrábba címzett levél jutott a birtokukba.

98 Amíg magyar részről nem volt emberveszteség, addig az ellenség részéről elesett 5 fő, és fogságba került 4 fő. Délután a Keszthelyre visszatérő remzetőrök 30 elfogott szekeret vittek magukkal. Az ellenség egy része Kanizsára, a másik része pedig a Szőcsény és a Sávoly környéki erdőkbe menekült. A környékről mintegy 2000 fő hamarosan kutatni kezdte őket, és az erdőkben leszámolt velük. A szőcsényi akcióban résztvett Farkas Márton a vörsi nemzetőrök alhadnagya 18 vörsi, 12 főnyedi, 3 nemesvidi és 1 szentgyörgyi nemzetőrrel együtt. Hozzájuk csatlakozott 14 bottyánpusztai béres is, akiket Mesterházy a Kanizsa és a Marcali közötti országúton a fák mögé elrejtett.

99 Börötzffy Péter Marcali szolgabíró aznapi jelentésében az érlelődő népfelkelés hangulatáról írt: ,,Népünk mely látván az ellenségnek rablásos tettét, igen ingerült, s hiszem, hogy a felkelés igen lelkesedett fog lenni.'.'

100 Ugyanezen a napon Stephaits főszolgabíró fellépésére Marcaliban 24 császári katonát a piactéren álldogáló helybeliek lefegyvereztek.

101 Két nap múlva újabb gerillaakcióra került sor Marcali mellett. Ekkor, szeptember 26-án estefelé a Boronka felé vezető úton járőrözés közben szembetalálták magukat Kempen egyik hadtápjával, mintegy 200 fővel. A császáriak sűrű puskatüze a 600 főnyi nemzetőrt nem riasztotta meg. A jól sikerült roham után négy ellenséget agyonlőttek, 14-et megsebesítettek, 118 főt pedig élve elfogtak. A többi95. VARGA 1953, 106—108. 96. SmL Közig. biz. 1848. 1820, és Kzgy. jkv. 1848. 1820, 1822. 796—798. 97. SmL Kzgy. jkv. 1848. 1822. 98. Belföldi hírmondó, AH 1848. október 8. 99. VARGA 1953, 108. nek sikerült elmenekülni. A magyarok birtokába jutott 242 ló és 95 szekér. A gyors rajtaütés egyik kivitelezője Noszlopy Gáspár, a Marcali járás fiatal szolgabírója volt, aki 1849 tavaszán népfelkelést hirdetve felszabadította szülőmegyéjét. Bogyay keszthelyi főbíró jelentésében az ellenség teljes felmorzsolódásáról és egy kibontakozó népfelkelésről írt. A környékbeli nép az ellenséget üldözőbe vette és ,,százanként, sőt ezrenként rohantak a csatahelyre, a netalán még ott létező ellenséget megsemmisíteni."

102 Noszlopy Gáspár aznapi jelentésében ю megyei bizottmánynak megírta, hogy Tallián Gábor szóbeli parancsára az elfogott horvát fuvarosok ŝzabadonbocsájtását megtagadta. Főleg annak nem hajlandó teljesíteni a rendeletét, aki Jellasicsnak néhány nappal előbb a helyi élelmiszerbiztosa volt, ,,aki az ellenséggel kocsikázott", és az élelmiszereket a néptől kétszeresen kizsarolta.

103 A Közlöny szerint a fényes győzelem trófeáit Noszlopy szolgabíró Csányihoz küldte. Szeptember 27-én a Dráva vonalnál felálló nemzetőrök elsüllyesztették a kompokat, és az átkelő alkalmatosságokat. ,,Az egész Dráva hossza pedig ez alkalommal újra őrcsapatokkal ellátatott." Szeptember 27-én és a következő napon a kanizsai ellenséges helyőrség megsemmisítésében a Drávaszentpéteren, a Drávaszentmiklóson és az Iharosberényben állomásozó két nemzetőri zászlóalj is résztvett.

104 Szeptember 27-én elfogták a Hardegg-vasasok futárpostáját, valamint Nemesviden lefegyvereztek egy négy főnyi katonai járőrt. Szeptember utolsó napjaiban a Balatontói délre, a megye északi területén a népi gerillaharc kibontakozott. Ha az akkori természeti—földrajzi viszonyokat figyelembe vesszük, látható, hogy a Kanizsától a Balatonhoz vezető országút környéke — megkerülve a Nagyberek járhatatlan területét —, alkalmas volt a gerillaharcra. A számtalan domb és völgy körülövezve szinte áthatolhatatlan erdőséggel, a párszáz főnyi ellenség szétverésére szinte kínálta az alkalmat. Amíg a megye belsejében aránylag békés hangulat uralkodott, a főútvonal mellett az erdőrengeteg állandó veszélyt jelentett a megszállóknak. így történt szeptember 30-án is, amikor egy újabb utánpótlási szállítmány Szőllősgyörökig eljutott. A hadtápot mintegy 600 jól felfegyverzett katona a Lengyeltóti felé vezető országúton kísérte.

100 A környező községek félrevert harangokkal adtak jelt egymásnak és Szőllősgyöröknél bevárták az ellenséget. A környéken állomásozó kaposújlaki nemzetőr század parancsnoka, Szigethy László százados, Folly József, Galovics és Balogh nemzetőrszázadossal a 100. SmL Közig. biz. 1848., 1820. 101. VARGA 1953, 113. 102. VARGA 1953, 114. 103. SmL Közig. biz. 1848, 1831. 104. Somogymegye) K., 1848. novamber 4. 105. VARGA 1953, 116.