Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

SOMOGY MEGYE 1848 ŐSZÉN 145 Somogyból, valamint Mesíerházy János ügyvéd Keszt­helyről elsőként kezdték a lakosságot hadbarendelni. Az első nagyobbszabású megyei gerillaakciót a Ka­nizsa városa ellen induló császári megtorlás meg­akadályozása váltotta ki. A keszthelyi nemzetőrök kezdeményezésére először Sávoly környékén, az ágyúkat akarták elfogni. 90 Miután a császáriak az ágyúkkal már egérutat nyertek, a gerillák felderítet­ték, hogy mintegy 70 élelmiszerekkel megrakott sze­kérkaraván közeledik. Reggel 8 óra körül a szeke­rek g ..Szőcsényi pusztán keletről az erdőben (a) Keszthelyről érkezett nemzetőrök által Mesterházy János kapitányok vezérlete alatt elfogattak." Sajnos Mesterházy, mivel nem volt korábban katona, az ellenséget nem zárta körül, és így azok ,,üdőt nyer­tek, a fuvarosok és az őrzésen lévő katonák is futás által lóháton és gyalog menekülni.'"^ ,,A szakácsi nép üldözőbe vette (őket) és a menekülőket elfog­ta."®'. Ugyanakkor feljelentették a községi bírót és a két esküdtet, akik a „népfelkelés ellen lázítanak" és a kirendelést megtagadták. Ugyanekkor mintegy órával korábban, Jellasics futárpostáját is elfogták, és temérdek Zágrábba címzett levél jutott a birto­kukba. 98 Amíg magyar részről nem volt emberveszteség, ad­dig az ellenség részéről elesett 5 fő, és fogságba ke­rült 4 fő. Délután a Keszthelyre visszatérő remzet­őrök 30 elfogott szekeret vittek magukkal. Az ellenség egy része Kanizsára, a másik része pedig a Szőcsény és a Sávoly környéki erdőkbe me­nekült. A környékről mintegy 2000 fő hamarosan ku­tatni kezdte őket, és az erdőkben leszámolt velük. A szőcsényi akcióban résztvett Farkas Márton a vörsi nemzetőrök alhadnagya 18 vörsi, 12 főnyedi, 3 ne­mesvidi és 1 szentgyörgyi nemzetőrrel együtt. Hoz­zájuk csatlakozott 14 bottyánpusztai béres is, akiket Mesterházy a Kanizsa és a Marcali közötti ország­úton a fák mögé elrejtett. 99 Börötzffy Péter Marcali szolgabíró aznapi jelentésében az érlelődő népfel­kelés hangulatáról írt: ,,Népünk mely látván az el­lenségnek rablásos tettét, igen ingerült, s hiszem, hogy a felkelés igen lelkesedett fog lenni.'.' 100 Ugyanezen a napon Stephaits főszolgabíró fellé­pésére Marcaliban 24 császári katonát a piactéren álldogáló helybeliek lefegyvereztek. 101 Két nap múlva újabb gerillaakcióra került sor Mar­cali mellett. Ekkor, szeptember 26-án estefelé a Bo­ronka felé vezető úton járőrözés közben szembeta­lálták magukat Kempen egyik hadtápjával, mint­egy 200 fővel. A császáriak sűrű puskatüze a 600 főnyi nemzetőrt nem riasztotta meg. A jól sikerült roham után négy ellenséget agyonlőttek, 14-et meg­sebesítettek, 118 főt pedig élve elfogtak. A többi­95. VARGA 1953, 106—108. 96. SmL Közig. biz. 1848. 1820, és Kzgy. jkv. 1848. 1820, 1822. 796—798. 97. SmL Kzgy. jkv. 1848. 1822. 98. Belföldi hírmondó, AH 1848. október 8. 99. VARGA 1953, 108. nek sikerült elmenekülni. A magyarok birtokába ju­tott 242 ló és 95 szekér. A gyors rajtaütés egyik ki­vitelezője Noszlopy Gáspár, a Marcali járás fiatal szolgabírója volt, aki 1849 tavaszán népfelkelést hir­detve felszabadította szülőmegyéjét. Bogyay keszt­helyi főbíró jelentésében az ellenség teljes felmor­zsolódásáról és egy kibontakozó népfelkelésről írt. A környékbeli nép az ellenséget üldözőbe vette és ,,százanként, sőt ezrenként rohantak a csatahelyre, a netalán még ott létező ellenséget megsemmisíte­ni." 102 Noszlopy Gáspár aznapi jelentésében ю me­gyei bizottmánynak megírta, hogy Tallián Gábor szó­beli parancsára az elfogott horvát fuvarosok ŝzaba­donbocsájtását megtagadta. Főleg annak nem haj­landó teljesíteni a rendeletét, aki Jellasicsnak né­hány nappal előbb a helyi élelmiszerbiztosa volt, ,,aki az ellenséggel kocsikázott", és az élelmiszere­ket a néptől kétszeresen kizsarolta. 103 A Közlöny sze­rint a fényes győzelem trófeáit Noszlopy szolgabíró Csányihoz küldte. Szeptember 27-én a Dráva vonalnál felálló nem­zetőrök elsüllyesztették a kompokat, és az átkelő al­kalmatosságokat. ,,Az egész Dráva hossza pedig ez alkalommal újra őrcsapatokkal ellátatott." Szeptem­ber 27-én és a következő napon a kanizsai ellen­séges helyőrség megsemmisítésében a Drávaszent­péteren, a Drávaszentmiklóson és az Iharosberény­ben állomásozó két nemzetőri zászlóalj is részt­vett. 104 Szeptember 27-én elfogták a Hardegg-vasa­sok futárpostáját, valamint Nemesviden lefegyverez­tek egy négy főnyi katonai járőrt. Szeptember utolsó napjaiban a Balatontói délre, a megye északi területén a népi gerillaharc kibonta­kozott. Ha az akkori természeti—földrajzi viszonyo­kat figyelembe vesszük, látható, hogy a Kanizsától a Balatonhoz vezető országút környéke — megke­rülve a Nagyberek járhatatlan területét —, alkalmas volt a gerillaharcra. A számtalan domb és völgy körülövezve szinte áthatolhatatlan erdőséggel, a pár­száz főnyi ellenség szétverésére szinte kínálta az al­kalmat. Amíg a megye belsejében aránylag békés han­gulat uralkodott, a főútvonal mellett az erdőrenge­teg állandó veszélyt jelentett a megszállóknak. így történt szeptember 30-án is, amikor egy újabb után­pótlási szállítmány Szőllősgyörökig eljutott. A had­tápot mintegy 600 jól felfegyverzett katona a Len­gyeltóti felé vezető országúton kísérte. 100 A környe­ző községek félrevert harangokkal adtak jelt egy­másnak és Szőllősgyöröknél bevárták az ellenséget. A környéken állomásozó kaposújlaki nemzetőr szá­zad parancsnoka, Szigethy László százados, Folly József, Galovics és Balogh nemzetőrszázadossal a 100. SmL Közig. biz. 1848., 1820. 101. VARGA 1953, 113. 102. VARGA 1953, 114. 103. SmL Közig. biz. 1848, 1831. 104. Somogymegye) K., 1848. novamber 4. 105. VARGA 1953, 116.

Next

/
Oldalképek
Tartalom