Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Andrássy Antal: Somogy megye 1848 őszén, a Jellasics-támadás idején.

146 ANDRÁSSY ANTAL kaposi, illetve a kaposvári járás nemzetőreivel, va­lamint a környék parasztjaival az ellenséget körül­zárták, majd megrohamozták. Az első összecsapás­kor elesett 37 császári katona, fogságba pedig 110 fő került. Másnap 116 halottat számoltak össze, va­lamint a foglyok száma is 230-ra emelkedett. Zsák­mányul 201 fegyverrel, ruhával és élelmiszerrel meg­rakott szekér is a gerillák kezére jutott. 106 Sajnos az összecsapás a magyarok közül is áldozatot kívánt. Hősi halált halt a polányi nemzetőrszázad őrveze­zetője, Friss Balázs, ötgyermekes geszti lakos, vala­mint két másik társa is, akik az ellenséget a látrá­nyi erdőben üldözték. Valamennyiöket kdtonai tisz­tességgel eltemették. 107 A foglyokat és a szekereket most is Keszthelyre szállították. 108 A hónap végén a megyében ,, . . , a nép dühe ál­tal meggyilkolt és kiirtott elleneink száma az ezret felül haladia" - jelentette Mérey alispán az Or­szágos Honvédelmi Bizottmánynak. A fogságbaeset­tek száma a fentieknek legalább a kétszerese volt. Roboz István félévszázad múlva írta, hogy Kempen vezérőrnagy ,, . . . különösen sokat vesztett emberek­ben a mezőföldön, hol a gabonavermek tele vol­tak hányva holtestekkel és fegyverekkel." m Az ellenforradalmi fegyveresek és a hadtápot szál­lító horvát fuvarosok között különbséget és sorsuk­kal kapcsolatban egyértelmű intézkedést kellett ten­ni. Október elején a megyei bizottmány elítélte a szekeresek megölését. Ök a .Jellasics által előidé­zett legszerencsétlenebb és legembertelenebb há­borúnak önkéntelen áldozatjává váltak. m Szeptember utolsó napjaiban a népfelkelés ered­ményeként a somogyiak Siófoktól Kanizsáig minden utat ellenőriztek, és ha szükséges volt, a falvak kö­zös összefogással többszázfőnyi ellenséges csopor­tokat is szétvertek. Mérey alispán október elsején Csányi Lászlónak azt jelentette, hogy „Somogy me­gyén keresztül (a) kanizsai vonalon minden össze­köttetése az ellenségnek megszűnt." m így az ellen­ségnek a hátamögötti területe teljesen bizonytalan­ná vált, és további utánpótlást nem várhatott. Szeptember végén, Jellasics pákozdi vereségével pedig Somogyban az ellenséges főveszély megszűnt. A pákozdi táborban Tallián Károly parancsnokkal ott volt a somogyi önkéntesek zászlóalja is. 112 Jeli asics futása után, október 17-én került sor a Székesfehérvár felé előrenyomuló Roth-féle hadtest ozorai kapitulációjára. Ekkor mintegy 5000 somogyi nemzetőr és népfelkelő a Sió vonalánál a visszavo­106. VARGA 1953, 115. 107. SmL Közig. biz. 1848. И844. Folly József nemzetőr százados jelentése. 108. Somogy, 1848. október 23. Somogymegye, 1848. november 4. Belföldi Hírmondó, AH 1848. október 18. 109. ROBOZ I., Somogy 53 (1898) február 27. 110. SmL Közig. biz. iratai 1848. 1844. 111. VARGA 1953, 116. 112. SmL Közig. biz. iratai. 1848, 1840. 113. Í'ORVÁTH Á., TTmT 1 (1968) 122—123. SPIRA GY„ nuló ellenség útját lezárta. Az V. somogyi nemzet­őr zászlóalj, jórészt az igali járásból, Zichy őrnagy parancsnoksága alatt, október 5-én Hidvég körül védelembe rendezkedett be. Előzőleg az ő emberei­vel szedte fel a Sión levő hidakat, így a stratégiailag fontos, ozorai hidat is. Az állandó esőzés miatt meg­duzzadt Sión, Roth hadteste nem mert másutt át­kelni, és amikor meggyőződött a bekerítéséről, letet­te a fegyvert." 3 Ezzel tulajdonképpen 1848 őszén a megye részé­ről Jellasics üldözésének első korszaka lezárult. A megye déli részén szeptember utolsó ; napjaitól az őrszolgálatot végző szigetvári járási nemzetőr zászló­alj (három század: Szentbalázs, Szerdahely, Hárs­ágy) Hegyessy helyettes őrnagy parancsnoksága alatt, és a babócsai járási zászlóalj (Barcs, Darány, Vízvár, Tarany, Nagyatádi századok) 8 naponként váltott szolgálatot teljesítettek. A megyei bizottmány szeptember 27-i ülésén pedig elrendelték, hogy a főtábor megsegítésére a megyéből Palocsay József őrnagy parancsnoksága alatt elindíth'ptók a nagy­korpádi, a kutasi, a csökölyi, a gigei, a babócsai, a görgetegi, a kadarkúti, a kálmáncsai, a csokonyai, a szentbalázsi, a szerdahelyi, a hárságyi, és a nagy­bajomi nemzetőr századok. A többi század itthon maradt és gr. Somsich József őrnagy parancsnok­sága alatt a megye ,,belbátorsága vagy a portyázó ellenség! csapatok rabolása (í) tekintetéből" vigyá­zott. 114 Ezután a Muraközben Jellasics hadainak marad­ványát, Nugent vezérőrnagy seregét kellett szétverni. Az itt működő Perczel hadtestben november köze­pén *a 647 főnyi somogyi nemzetőr zászlóaljon kí­vül, 4 215 fő önkéntest is ott találjuk. 115 Az október—november hónapok a megye életében egy katonailag nyugodtabb korszakot jelentettek. Vi­szont az osztályellentétek most újból előtérbe kerül­tek.-A szőlődézsmát ugyan az ellenforradalmi betö­réskor eltörölték, de a földesúri földek fennmaradá­sa, és a földnélküliek földvágya továbbra is szuny­nyadó vulkánként ott munkált. A külső hódító, az el­lenforradalmi hadsereg egyelőre nem veszélyeztet­te a szülőföldet. A hazát megmentő parasztok és zsellérek tízezrei látták futni és elpusztulni az ellen­séget. A szülőföldet tudták védeni immár, de a magyar uralkodó osztálytól jussukat követelni egye­lőre még gyengék voltak. Andrássy Antal A magyar forradalom 1848—49-ben. Bp. 1959. 280— 282. 114. SmL Kzgy. jkv. 1848. szeptember 27. 1828, 801—803. 115. GYALÓKAY J., HK (1929) 379. * A dolgozat megírása után jelent meg ARADI PÉTER tanulmánya: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán, Kaposvár. 1972. A tanulmányt kiegészíti, illetve folytatja időrendben az itt közölt dolgozat. (Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom