Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Magyar Kálmán: A Báthoriak sárkányölő hagyománya
126 MAGYAR KÁLMÁN Az Opos kérdés további vizsgálata során az is kiderül, hogy a Képes Krónika Salamon-kori hőseinek jelzői állandóak. Ezek a jelzők a krónika más helyén nem fordulnak elő, ezért valószínű, hogy a Salamon és a hercegek harcát ábrázoló naiv hősi epika részei lehettek. Opos és a többi hős küzdelmeinek leírása pedig a nagyobb epikus egység kiemelt, krónika hrt iuttatott része volt. 91 A fentiek alapján valóban úgy vélhetjük, hogy Bátor Opos krónikái alakja történeti hőst, hősöket takarhat. A nagyerejű vitéz különleges erejét a róla elterjedt mondai hagyomány is bizonyítja. Hiszen éppen hihetetlen ereje révén terjed el róla az óriásokkal és sárkányokkal történt csatázás híre és hagyománya. 92 Végsősoron Bátor Opos (a Bátor Apa-ős) a Báthoriak ősévé akkor válhat, amikor a család a krónikákban, szájhagyományokban ismert ,,Bátor Apát" saját családi ősének teszi meg, főként a Bátor jelző alapján. S ez a névösszekapcsolódás legkorábban a XIV. században történhetett meg. BÁTOR OPOS SÁRKÁNYOLÖ HAGYOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA Mint láttuk, Bátor Opos igen sokrétű, összetett hagyomány és monda központi alakja. így személyében a pogány néphagyomány hősének, Botondnak több vonása is fellelhető. Vitézi küzdelmei és párviadalai a népi hős küzdőerejének, birkózóviadalának későbbi, szinte „költői" átformálása. Ez a rettenthetetlen lovagi hős — párviadalai révén — a XIV. század eszményalakja is lesz. Ugyanakkor kutatásaink szerint a XIV. századi adatok azt mutatják, hogy 1358 után a Báthoriak sárkányölő lovagősének szerepét is felveszi. A történeti forrásadatok tanúbizonysága szerint a mondai sárkányölés helyét: Ecsednek egy birtokrészét — Vak Dorog hűtlen fiaitól — csak 1317-ben kapják meg a Báthoriak. Ot évvel később Vak Dorog 90. Mályusz Elemér kitűnő megfigyelése az, hogy Botond és a görög vitéz küzdelme nem lovagi párharc, hanem paraszti birkózás. (MÁLYUSZ 1971, 103) Boto-Poto-Botond vitéz küzdelmei szerintünk Bátor Opos párviadalához kapcsolódnak. Bátor Opos küzdelmei a csehvel pedig — a Szent László legendák ábrázolásain jelentkező birkózási motívumok után — a késői Toldi monda, majd a Báthori Gábor monda alapelemeivé válik végsősoron. Ezek a küzdelmek pedig a sámán, illetőleg a táltosküzdelmek honfoglalástól napjainkig történő megmaradását bizonyítják. 91. Á Magyar Irodalom Története 1. (Szerk. Klaniczay Tibor) Budapest 1964, 27, 30—32. 92. SEBESTYÉN 1905, 159. — KK 1964, I. 30, II. 23, 54, 92. Herman lovag fehér pajzsán aranysárkány látható. 93. KARÁCSONYI 1901, 28, 29. Maksai Ferenc szerint már „megalakulásától" fogva a nemzetség birtoka. A Báthori család „racione proximitatis" kapta. leányainak részét veszik meg. Néhány évvel később a Kántor—Jánosy, illetőleg 1337-ben a Mikolay családtól szereznek ecsedi birtokokat. 93 A XIV. század elejétől lassan a teljes ecsedi birtok tulajdonosai lesznek. S az ecsedi láppal körülvett birtokukon királyi engedéllyel - Hűségvárat építenek 1325ben. ÍK Erre az időre Nyírbátor környékén - számos birtok mellett - megszerzik Fejértó (Öfehértó) én Pócs birtokokat. A többi nemzetségtag rovására Ecsed és Nyírbátor körül egyesítik birtokaikat, amelyek a XV. századra hatalmas uradalommá nőnek. 9o A Hűségvár urait előbb I. Károly, majd Nagy Lajos több támogatással és privilégiummal teszi kiváltságosabbá. 9 '' így a fontos 1330-as Bátor mezővárosa számára nyújtott kiváltságlevelet előzi meg egy 1326. évi királyi okirat. Ez a Gutkeld nembeli Báthori család ősének mondja az I. István mellett Koppány ellen harcoló Wasserburgi Vencelint. S ez az ős kapta volna I. István királytól Nyír-Bátor, Rakamaz, Pócs, Ábrány és Nyíregyháza nevű falvakat. A történeti irodalom hitelesen megállapította azt, hogy ez az okirati bejegyzés hiányzik az eredeti (1326-os) oklevélből. 97 Megközelítőleg mégis mikor történhetett ez a bejegyzés és milyen, további érdekek adhatták indító okát? Erre adhat részben választ a Báthoriak XIV. század eleji felemelkedése. A XIII. századi birtokadomány után is még kisbirtokos Báthoriak, a XIV. század elejétől az ország nagybirtokosaivá lesznek. 98 Ugyanakkor a már nagy birtokokkal és András váradi püspök révén jelentős befolyással rendelkező Báthoriak az 1327-től kezdődő általános birtok és az ősi juss igazolásakor „újgazdagnak" is számíthattak volna. Viszont a nemzetség kiemelkedő tagjai a XIII. században az ország legfőbb zászlósurai, hercegei voltak. Ezek, valamint az előkelő rangos nemzetségi ős: Vencelin visszamenőleg igazolták a Báthoriak „ősi" származásának hitelét, valamint az 1279-es birtokadomány jogos tulajdonba való kerülését. 94. ENTZ G.—SZALONTAI В., Nyírbátor. Budapest 1969, 8. (Továbbiakban: ENTZ—SZALONTAI 1969) BALOGH 1956, 10. szerint már 1311-ben, míg KARÁCSONYI 1901, 27. szerint csak 1335-ben kapnak engedélyt a várépítésre. 95. KARÁCSONYI 1901, 27—32. 96. BALOGH 1956, 7—8.—ENTZ—SZALONTAI 1969, 6—7. 97. Fejér Codex VIII. 5. 160. — GYÖRFFY 1958, 582. — MÁLYUSZ 1971, 69. — KARÁCSONYI 1901, 19. 98. Báthori Bereczk fia II. János szatmári és aradi főispán (Karácsonyi 1901, 26) testvére I. Miklós csongrádi főispán és szegedi várnagy (Uo. 27.). Testvérük II. András 1329—1345 között váradi püspök (Uo. 26.), valamint DERCSÉNYI D., Nagy Lajos kora. Buaapest е. п., 66, 123. (Továbbiakban: Dercsényi.) Kiemelkedő politikai és egyházi szerepére KARÁCSONYI 1901, 28. és LEVÁRDY F., MÉ 12 (1964) 176— 177. utal.
