Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Magyar Kálmán: A Báthoriak sárkányölő hagyománya

A BÁTHORIAK SÁRKÁNYÖLŐ HAGYOMÁNYA 127 Az idegen nemzetségből való származásuk folytán pedig egy német X. századi ős nehezen ellenőrizhető leszármazottaiként, mint igen előkelő és kiváltságos birtokosok szerepelhettek. Ez az eset nem volt egyedülálló, mint azt Gutkeled Joachim bán, hozzá mindenben méltó társának: a nagyhatalmú Hédervári Henriknek őskeresése is mutatta. Az 1274-ben meghalt Henrik bán nemzetségét a XIII. század krónikása a valóságnál másfél évszázaddal korábbról: Géza fejedelem idejéből származtatta." S az is általános, hogy a nagyhatalmú, felemelkedő nagybirtokos nemzetségek - a Báthoriakhoz hasonlóan — az idegen nemzetiségű ősüket javarészt a X. század végén találták maguknak.

100 A Báthoriak ősválasztásában segítségül lehetett az 1358-ban írt Képes Krónika amelyben Bátor Opos szerepelt Márton fiaként, aki viszont Vencelin unokája volt. így Vencelin személyében végsősoron a X. század végi előkelő, birtokszerző őst, valamint dédunokájában: a vitéz Bátor Oposban a Báthoriak igen vitéz és tekintélyes családi ősüket találták meg. S mivel a királyi udvarban — éppen a Krónika révén — ismert lehetett Bátor Opos története, azért választották meg dédapját nemzetségősüknek. Véleményünk szerint az 1326-os oklevélbe történő betoldás a Képes Krónika nyomán történhetett, ami révén természetesen Bátor Opos neves családi ősükké vált. Ebben az időben a Báthoriak — \g$r\ ősi származásuk mellett — a Gutkeled nemzetség régi jogos birtokának (Bátor, Pócs stb.) visszaszerzését és megtartását kívánhatták igazolni. Az ekkor felemelkedő Báthori család Opossal kapcsolatos sárkányhagyományának kialakulása viszont elsősorban a nemzetségnél meglevő — a XIV. század elején újra megerősödő - Szent György-kultusz hatására történhetett. A BÁTHORIAK ŐSE: SÁRKÁNYOLÖ BÁTHORI ANDRÁS Bátor Oposnak a csehek elleni küzdelemben végrehajtott vitézi tettei nem véletlenül kerültek a Krónikába. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy Bátor Opos éppen a XIV. században lesz a Báthoriak ősévé. Hiszen közvetlenül a XIII. század végén vívott cseh háborúkban a Báthoriak igen tevékenyen vesznek részt. A XIV—XV. századi, illetőleg a későbbi korok krónika és történetírói éppen ezeket a „háborús eseményeket" keverték a XI. századi — Salamon koráról szóló — Képes Krónikában szereplő betoldásokkal. Vizsgált anyagunk szerint a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthori család első említése a XIII. század második felében — főképpen a cseh háborúkkal kapcsolatban - történik.

101 Viszont a család ismert őse: András (aki még Rakamazinak nevezte magát) már a "XIII. század első felében élt.

102 Róla mondta Szirmai Antal, hogy „legelső András" V. István király alatt,

103 mivel igen Bátor-szívű vitéz és amint a Kolozsmonostori Konventbe a Báthory nemzet sorába írva vagyon: „mikor Oíaícer Magiar Országot rablana, egi nogi chiehhel bajt vett, es meg eolte volt, Bátornak neveztetett és a Királyt is Rapeka vizénél Ottakerrel tartatott ütközetbe így bátorította : ne félj Király Uram Bátor András bátoríttya szívedet I" A fenti leírást a XI. században szerepeltetett Bátor Oposnak — a csehek ellen vívott párviadalával kell összehasonlítanunk. A Képes Krónika írója szerint ugyanis a cseheket eltöltötte a gőgösség, betörtek Trencsén városa felé, majd emberekből és barmokból nagy prédát ragadozva, elvonultak. A király és a herceg . . . seregeikkel betörtek Csehországba. Ott Márton fia Bátor Opos viadalban nagy vitézül leterített holmi óriás termetű csehet; ezen emlékezetes tettéért azután a király és a magyar főemberek nagy becsületben tartották."

104 A két leírás meglepő egyezéseket mutat, hiszen hasonló motívumok szerepelnek bennük: a csehek rabolják Magyarországot, s a velük szembenálló magyarok közül András és Bátor 0pos is egy nagy csehvel vív párviadalt, amelyben ,rfiegöli ellenfelét. S kiemelkedő tettükért mindkettő jutalmat és megbecsülést kap. A történeti tény az, hogy a Gutkeled nemzetséghez tartozó I. István

105 országbíró és szlavón herceg fiát, Joachimot jellemezték erős „csehellenességgel". Joachim Magyarország első főuraként 1275-ben teremti meg — az Ottokár ellen irányuló — Magyarország és Habsburg Rudolf között kötött szövetség alapját. Karácsonyi János azt is említi, hogy a Báthori-ág története éppen az 1277-ben vívott csatával kezdődik, amelyben az Apaj István ágbeli Joachim bán életét vesztette. Ugyancsak ők 1278-ban a csehek ellen vívott morvamezei csatában is igen vitézül küzdenek.

106 S vitézségükért kapja éppen András fia Bereck 1279-ben adományul Kun Lászlótól Bátor és Kisbátor nevű birtokokat.

107 99. MÁLYUSZ 1971, 70. 103. 100. Uo. 53—83. 104. 101. NAGY 1857, 217—218. — KARÁCSONYI 1901, 24. 105. ENTZ—SZALONTAI 1969, 6. — BALOGH 1956, 7. 106. 102. NAGY 1857, 218. 107. SZIRMAY 1810, 74. KK 1964, 122—123. KARÁCSONYI 1901, 61. — ERDÉLYI 1932, 28. KARÁCSONYI 1901, 24, 63. ENTZ—SZALONTAI 1969, 6.