Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Magyar Kálmán: A Báthoriak sárkányölő hagyománya
A BÁTHORIAK SÁRKÁNYÖLŐ HAGYOMÁNYA 125 tatja. 72 Ezzel szemben 73 Györffy György már a „de genere Vencellini" megjelölést a XIII. századi krónikaíró betoldásának tekinti. 74 Szerinte Bátor Opos apja, Márton kronológiailag nem egyeztethető Miska fia Mártonnal. 75 Gericshez hasonlóan 76 foglal állást Székely György, amikor történeti személynek fogadja el Bátor Opost. Szerinte „parmi les étrangers, la famille, descendant de Vencelinus a 1 était fait remarquer par la rapidité avec laquelle elle s' était magyarisée". 77 Székely is Vencelinus dédunokájának (son arriére petit-fils Bátor Opos) tartja. Végezetül Csóka Lajos „bátor Opost", a miles gloriosust XIII. századi költött alaknak véli. 78 A Képes Krónika leírásainak vizsgálatakor jól megrajzolható Opos alakja. A Krónika szerint Opus a csehek eleni megtorló hadjárat viadalában egy óriás termetű csehet ölt meg és ezért „ propter quod memóriáié factum semper postmodum apud regem et omnes optimates Hungaricae gloriosus emicuit". Kiemelkedő szerepe volt Nándorfehérvár ostrománál, ahol három nagy vitéz, vakmerő szaracén közül kettőt ad urbis portas fugavit. Salamon és Géza között lezajlott kemeji ütközetben „a herceg Péter nevű bátor vitézét is legyőzi párviadalban". Legjellemzőbb leírás a nyitrai csatában készül róla: ,,Opus miles electus ex milibus sedens super dextrarium suum irruit super portám civitatis et unum de pugnantibus fulminavit. Nitrienses verő de morte socii sui turbati acriter ingemebant, in Opus iaculantes lanceas dextrarium eius interfecerunt. Ipse autem fortiter et resistens illesus evasit." Visszatértek innen a németek és elmesélték a császárnak Opos bátorságát és hihetetlen erejét a harcban. 79 Az óriás termetű cseh, a Péter nevű bátor vitéz, a nyitrai hős és a két óriás szaracén legyőzése azt mutatja, hogy Opos személyében egy hihetetlen erejű bátor vitéz, szinte mondai „irreális" alakja tűnik fel. Ennélfogva jelen esetünkben az Opus (apa-ős) krónikái alakja olyan hőst, illetőleg hősöket takar, akinek személyében több hagyomány: Boto-Poto, Botond és a korai párviadalok hőseinek jellemzői egyesültek. 80 Aurai Ekkehard krónikás az 1101-es évnél beszámol egy Boto nevű bajor comes haláláról, akit Oposhoz hasonlóan Bátornak nevezett a közvélemény. 81 Az Altaichi Évkönyvek és Hersfeldi Lampert Poto néven nevezi Botot. Boto-Poto ugyancsak a Képes Krónika adata szerint a Salamon idejében Magyarországra jött Poth vitézzel azonos. 82 A krónikás szerint: Poth enim Teutonice, Latine nuncius sonat. 82 Aurai Ekkehard sz-erint nálunk hatalmas termeténél fogva a monda régi óriásaival is összetéveszthették. A róla regélő XII. század benne azt a hatalmas bajvívót láthatta, mint amilyen honfitársa (Bátor Opos) is lehetett. Oposról — mint későbben Toldirói — azt is tartották, hogy nemcsak az öklelőfát, de a mázsás buzogányt is könnyen kezelte. A képzelet egy magyar hős és Boto vitéz hagyományát is összetársította. A Krónikában Opost említik gyakran, míg Pothról senki sem szól Magyarországon. 84 Sebestyén Gyula szerint Boto és Poth helyett a nép Botondróí beszélt. 85 S véleménye szerint ez a névhasonlóság segítette a Botond monda alakulását. 86 A nyelvészeti kutatások szerint a Botond név az Opusnál látott fegyverből, buzogányból alakult ki. 8/ A buzogány, a bárd szerepére jól utal a Képes Krónika Botond története. Taksony vezér idejében ... a magyarok bementek Bulgáriába . . . végül Konstantinápoly ostromához kezdtek, ,,/n obsidione igitur urbis memorate Hungaris constitutis quidam Cregus, sicut gygas, emissus de űrbe ad luctandum, cum eo duos Hungaros inpetebat altercari dicens." 88 A magyarok közül Botond állt ki a viadalra. Előtte azonban bárdjával nagy nyílást vágott az érckapun. Végül a „vívótéren" rövid tusa: birkózás után földhöz vágta a görögöt és megölte őt. Ezt a népi eredetű Botond históriát Anonymus is említi, de feljegyzésére csak később került sor. 89 Az Opour (Apor) kapitány alatt harcoló Botond alakját az uralkodó osztály sajátítja ki. így lesz Anonymus révén a Somogy megye déli részén birtokos nemzetségek feje Botond. S ez a X. századi pogány magyar hős válik a bárddal várkaput bezúzó hős mintaképévé. Az óriás göröggel vívott párviadala a XII—XIII. század hagyományos vitézi tornáinak mintaképévé alakul. Botond mondai testvére — a XI. századi hős Bátor Opos lesz —, aki az óriás csehet, szaracént és több bátor vitézt győzött le párviadalban. 90 72. GERICS J., TSz 9 (1966) 5. 73. GERICS 1966, 5. 74. GYÖRFFY GY„ TSz 9 (1966) 29. 75. GYÖRFFY GY., SLÉ 1 (1970) 27. 76. GERICS J., ItK 71 (1967) 592—595. 77. SZÉKELY GY., AH 15 (1969) 231. 78. CSÓKA 1967, 544. 79. KK 1964, 122—123, 128, 132, 137. 80. KÁLMÁN В., Nevek világa. Budapest 1969, 37. (Továbbiakban: KÁLMÁN 1969) A magyar nyelv történeti—etimológiai szótára l. Budapest 1967, 161, 167. (Továbbiakban: Etimológiai szótár 1969. BÁRCZI G., A magyar szókincs eredete. Budapest 1951, 10. — GOMBOCZ Z., Honfoglalás előtti bolgár—török jövevényszavaink. NytÉ 24 (1960) 20—21, 51. SZÉKELY 1969, 231. MÁLYUSZ 1971, 75—78. 81. MÁLYUSZ 1971, 75—78. 82. KK 1964, 23, 54, 91. — GYÖRFFY 1958, 574. — MÁLYUSZ 1971, 75—78. 83. KK 1964, 91. 84. MÁLYUSZ 1971, 75—78. MAGYAR 1971, 23. 85. SEBESTYÉN GY., A honfoglalás mondái. II. Budapest 1905, 164. (Továbbiakban: SEBESTYÉN 1905). 86. MÁLYUSZ 1971, 77. — MAGYAR 1971, 21, 23. Botond származtatása nem tükrözi a valóságot. GYÖRFFY 1958, 557. Botond törzsfő létét a helynevek nem igazolják. GYÖRFFY GY., AÉ 97 (1970) 232—233. 87. KÁLMÁN 1969, 37. — Etimológiai szótár 1969, 353. 88. KK 1964, 96—97. KRISTÓ 1970, 123. 89. KRISTÓ 1970, 124.
