H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

karikák, bronz nyakperec. Somogyszentpálon állítólag aranyozott végű hajkarikák kerültek elő (a leleteknek régen nyoma veszett). A közelmúltban Somogyjádon kerültek elő honfoglaláskori sírok. Egy köznépi temető részletét tártuk fel, 13 sírt. A sírok nagyrésze melléklet nélküli volt, az egyik női sírban ezüst állatfejes karperec és gyűrű volt. (Ld 3 sz. vitrin). Ezüst állatfejes karperec (X. sz.) (Somogyjád) A kaposszentjakabi apátság Az Árpád-korban a területet két központ uralta: a kaposszentjakabi egyházi és a ropolyi világi nagybirtok. A Kaposvár várossá alakulásában nagy szerepe volt azoknak a falvaknak, településeknek, melyek ezen uradalmak birtokaiként területét és környékét lakták. A középkor folyamán ezeknek a falvaknak nagy része elpusztult és más városokhoz hasonlóan a környező népességet magába olvasztotta a várossá alakuló központ. A mai Kaposvár területe kezdetben királyi magánbirtok, majd hűbéri birtok volt. A Koppány-lázadás leverése után I. István király Koppány birtokait és a krónika szerint „minden népet, aki Koppány vidékén élt, a szabadok, állatok és a termények tizedét a pannonhalmi kolostornak adományozta". 12