H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

XI. századi oszlopfejezet a kaposszentjakabi bencés apátságból (rajz: Ambrus Edit) Kaposvár területe a zselicszentjakabi apátság 1061 -es alapítólevele alapján a 11. sz. közepén a királyi várispán, a megyeszervezet katonai és közigazgatási vezetője, a Győr nembeli Atha comes birtoka volt. (S adományozta azt az általa alapított kolostornak.) Egyik legrégibb magán alapítású kolostorunk a Kapós folyó melletti Szent Jakab apostol hegyén állott, ott, ahol korábban a szent tiszteletére szentelt, s régisége miatt elpusztult templom állott. A felszentelésen részt vett a dalmáciai hadjáratból hazatérő Salamon király és Géza herceg is. Ez volt az első birodalmi központ a majdani város területén A régészeti feltárást Nagy Emese, a MNM régésze végezte a 60-as evekben. Az ásatások során egy 14-15. sz-i gótikus, centrális nyolcszögletű kápolna került elő. Az apátsági templom látszólag 3 hajós, egy apszisos alaprajzú, a mellékhajók előkészületek szolgáltak, ill. az alapító kegyúri család (a donátor) temetkezési helyei voltak. A templom a kegyúri bencés monostorok típusához tartozik. A feltárt templomon és kolostoron több építési periódus figyelhető meg. Az 1061 előtti templom nem rekonstruálható, de nyomai a XI. sz-i templom alapfalaiban felfedezhetők. Létéről tanúskodnak a templom körüli sírok is, melyek közül az egyikben I. István pénze került elő. Legkorábbi a kolostortemplom, melyet másodlagosan felhasznált római téglákból építettek. Az első templomhoz tartozó kolostor kisebb, a templomtól, elkülönülő épület volt, a helyreállított, szabályos elrendezésű kerengős kolostorépületet csak a XIV. sz. végén, a gótikus átépítés idején építették. 13