H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

sírban találunk kardot, díszövet is már kevés sír tartalmazott. Egyetlen lovastemetkezés fordult elő, amelynek aranyozott bronz phalerája látható a vitrinben, valamint a lószerszám díszek egy része, s tausirozott kengyel. A temető szélső sírjai már IX. századi leleteket tartalmaznak, itt is megjelenik az „S" végű hajkarika. Bronz fülbevaló (VIII—IX. sz.) (Kaposmérő) A megye területén 1980-ig fehér foltot jelentett a IX. század. A Kaposvár 61-es számú út melletti ásatás során feltárásra került egy 80 sírós kései, kis közösség temetője. Megjelenése egy teljesen későavarlakta környezetben, alátámasztja azt, hogy a griffes-indás temetők a IX. század elején lezárultak. A temető leletanyaga erőteljesen különbözik a környező avar temetők anyagától. A temetkezési rítus még avar: fejnéllábnál iemélyített sírgödör, edények, a sírban, stb. Viszont teljesen hiányzik a díszöv, még vascsat is alig fordul elő, valamint a lovassírok hiánya jellemző. Mindez a megváltozott gazdasági helyzettel, az életmód megváltozásával magyarázható. Az etnikai hovatartozásuk kétséges. Tudjuk ugyan, hogy Somogyban az avar birodalom bukása után délszláv letelepítéssel kell számolni. A lelőhely ugyan délszláv eredetű környezetben van, de azok feltehetően később keletkeztek, semhogy a IX. századi szlávság bizonyítékaiként tekinthetnénk őket. A történelmi irodalomban általában úgy írtak a magyar honfoglalásról, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében elsősorban szlávokat találtak, s néhány más néptöredéket. Az avarokat vagy nem is említik, vagy pedig Reginora hivatkoznak A IX. századi Dunántúlon csak három szláv települési tömb mutatható ki. Viszont felvetődik a kérdés, hogy a Dunántúl többi területén kik éltek, mi történt Fejér, Tolna, Veszprém megyék és a Kisalföld lakosságával, ahol néha 2-3 nagy későavar temető van egy-egy mai helység határában. A frank birodalom figyelme a VIII. század "utolsó évtizedében terelődött Avarországra. A háború kitörésekor az avarok már 40 éve békében 9