H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…” (Somogyi Múzeum 20., 1993)

éltek, s a 788-as első frank támadást sem követte avar ellentámadás sem Bajorország, sem Itália irányában. Károly 790-es területi követeléseit az avarok elutasították. 791-ben Nagy Károly birodalma valamennyi seregét összpontosítva támadta meg az avar birodalmat. Az avarok a bécsi erdőnél lezajlott csata után hátráltak, így Károly ellenállás nélkül jutott el Gönyü környékéig. Einhard, Nagy Károly krónikása szerint ebben a hadjáratban a Comagena és Győr közti avarságot tönkretették. Bóna István szerint azonban az avarok tervszerűen hátráltak, letaroltak maguk mögött mindent, s ennek következtében a frankok lovainak mintegy 9/10-ed része elpusztult. így Károly a hadjárat 52. napján eredménytelenül hagyta el Avarországot. A 796-os hadjáratban Erik friuli herceg akadály nélkül eljutott a kagáni székhelyig azt kirabolta és elpusztította. Az avarok a herceg közvetítésével megadták magukat Károlynak. Pipin nyári hadjárata során az avarok ismételten megadták magukat. Ezután Pannónia frank uralom alá került, az avar vazullus fejedelemség vezetője kezdetben a tudun lett. A 796-os hadjárat súlyos, de nem halálos csapás volt az avarokra. Sokkal nagyobb veszteséget okozott a 799. évi és 801. évi lázadás megtorlása. A 801. évi avar megmozdulás elfojtása után Nagy Károly felállítja az Oriens prefekturát, s ezzel lezárta az avar háborúkat. A korabeli nyugati források szerint Nagy Károly hadjáratai teljesen kiirtották az avarságot. Einhard hízelegve írja: „Hány csatát vívtak a háborúban, mennyi vért ontottak, arról bizonyságot tehet a néptelen Pannónia és a kagán egykori palotájának helye, amely oly kietlenné lett, hogy ott emberi lakásnak még nyoma sem maradt!" Regino pedig az avarok pusztaságairól ír. A frank háborúk az avar birodalmat csupán mint politikai hatalmat számolták fel, magát a népet, mint etnikumot teljes egészében nem semmisítették meg. Az avar birodalom bukása után a Dunántúl frank fennhatóság alá került - feltehetően Somogy megye területe is. Pribina székhelye Zalavár, A Fenék-pusztai római erődben frank katonaság, Pécs pedig a salzburgi érsekség tulajdona volt. Honfoglaló magyarok A honfoglaló magyarság 900 körül Somogy megye területét is birtokba vette. A Kapós folyó jobb partját Árpád fia Tarhos kapta (Id. helyneveink közül Tarros, Te vei, Tormás). Kaposvár területe rs azon területek közé tartozott, melyen az Árpád-fiak osztoztak. A X. században Jutás fia, Fájsz nagyfejedelem uralma alá került (950 körül). Az augsburgi vereség után (955) Zerind, majd fia lett a terület ura, Koppány. Koppány leverése után István király létrehozta Somogy vármegyét. A megyeszékhely Somogyvár lett. 10