Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)
AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 19 Az 1969-től folyó ásatások - a lehetőségekhez képest — tisztázták a Báthori várkastély kiterjedését, illetőleg a magtárral való összefüggését. A magtárépület északnyugati sarkán húzott I. szelvényben előkerült reneszánsz ablakkeretkő a XVIII. századi átalakításkor juthatott a feltárási helyére. 44 Az északi kastélyszárny fala helyett -a szülőotthon kertjében — csupán a középkorinál későbbi falmaradványt találtuk meg. A magtár keleti részén történt 1970-es ásatás a XVIII. században meglévő gazdasági részt: kemencéket, emésztőket tárta fel. Az említett épületrész déli oldalánál - még nem értelmezhető — középkori téglafalak kerültek elő. Ezek — szerintünk — feltétlenül szerves részei voltak a Báthoriak középkori kastélyának. Végsősoron azonban az eddigi feltárások azt jelzik, hogy a Báthori várkastély — feltételezésünk szerint — az U-alakú formát mutatja. A magtár déli részéből induló falak déli szárnyhoz történő csatlakozásának ugyanis az 1959—61. évi ásatások eredményei ellent mondanak. Az is jól megállapítható, hogy a XV-XVI. századi U-alakú várkastély még a XVI. században elpusztul és későbbi megújítása csak részlegesen történik meg. A XVIII. században erősen átalakítják a megmaradó épületegységeket (magtár stb.). Az átalakításra kevésbé alkalmas részek elplanírozásával új járószintet teremtenek. Erre a szintre elsősorban a gazdasági célokat szolgáló építmények kerülnek. A gazdasági egységek legnagyobb része a XIX. század végén elpusztul, illetőleg átlalakul. Ezeket a folyamatosan történő átalakulásokat, feltöltéseket jelzik a XIX-XX. századi és a legújabbkori szintek is. Ugyanakkor megállapítható, hogy az egykori Báthori kastély épületéből csupán a jelenlegi magtár marad meg. Az 1969-ben előkerült csempeanyag — a kőfaragványokon túl — a magyarországi XV—XVII. századi kiemelkedőbb iparművészeti alkotások közé sorolható. A régészeti kutatás bizonyító anyagán túl az építkezéssel kapcsolatban több lényeges adat is felvetődik. Ezek között szerepel, hogy Báthori István országbíró testvére: Miklós váci püspök a váci székesegyházon és a püspöki várban hasonló időben (1480-as években) építkezik 45 (a nógrádi vár építkezése 1483 körül, míg a váci püspöki vár munkálatai 1485-ben fejeződhettek be.) A fentiek alapján az is biztosnak vehető, hogy Báthori Miklós szintén jelentős segítséget nyújtott bátyjának a családi szakrális birtokközpont építéséhez. így a visegrádi és a váci építkezések befejezése után nagyobb erők, egy műhely több mestere kerülhetett át a nyírbátori építkezésekhez. 46 Hiszen az 1486-ban meginduló kolozsvári építkezés szorgalmazója — Mátyás király mellett — 9. Nyírbátor, várkastély ásatás, 1969. A nyírbátori lovagalakos kályha Karinthid címerképét ábrázoló szürke mázatlan csempe töredéke, 1480 körül. 1:2 éppen Báthori István vajda. 47 A történeti adatok alapján nyomon követhető pedig, hogy fráter Joannes 1490-ben került át 48 a kolozsvári Farkas utcai templom építéséhez. A nyírbátori várkastély építése a - mai ref. templommal szemben fekvő — déli dombon történhetett. A templom, illetőleg kolostor ilyen kerítő várral történő megerősítése jó példa Marosvásárhely, ahol 1490-ben a magaslaton épült kolostort Báthori István kisebb várrá alakítja át. 49 Az ecsedi várban látható budai hatás a nyírbátori várkastélyon is jelentkezik. Az 1453-1457 között készült budai lovagkályha rokondarabjai alapján a nyírbátori várkastélyt 1453 után, míg a Szent György ábrázolásos kályhacsempe révén talán 1479 után szerelték fel gótikus kályhákkal. A várkastély reneszánsz elemeinek kiképzése a XVI. század elején is tarthatott s folyamtosan történhetett egészen a XVI. század második feléig. A gyulafehérvári ún. Báthori templom és a Moldva területén épülő templomok egy része a Báthori család építkezésének hatásával magyarázható. 50 Végsősoron Mátyás király humanista: tudomány és művészetpártoló törekvései a Báthoriak nyírbátori építkezésein és művészet pártolásánál is követhetők.
