Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

III. FEJEZET A BÁTHORI BIRTOKKÖZPONTOK RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A Báthori család előnevét adó ecsedi birtokközpont kutatása még a közeljövő fontos feladata.

1 Az ecsedi fő birtokközponthoz tartozó - a családnak nevet adó - Bátor (Nyírbátor) régészeti, művészettörténeti és történeti vizsgálata már jelentősebb eredményeket ért el. A kiemelkedő értéket képviselő gótikus templomok és egyéb egyházi műremekek, szinte teljesnek mondható sokoldalú kutatása nagyobbrészben megtörtént.

2 Az Erdélyből Szatmáron át haladó és az ecsedi lápot kétfelől megkerülő utak elágazásánál fekvő Batur-t IV. László 1279-ben adja a Gutkeled nemzetség egyik tagjának örökségeként — a Báthori ősöknek.

3 A két vármegye határán — azokat a Nyugattal összekötő legfontosabb utak találkozásánál — levő korai település,

4 ekkor kezd mezővárosi jellegű birtokközponttá fejlődni. 1332-től az árumegállító joggal, adómentességgel és bíráskodási joggal rendelkező — a Báthoriak birtokközpontjaként lendületesen fejlődésnek induló — mezőváros a környék gazdasági, kereskedelmi központja lesz.

5 A Báthori családnak - kúriái mellett - 1364-ben már várkastélya is állt a helységben. A XIV. században két templommal, öt vicussal, két mellékutcával rendelkező település a XV. században gyarapodik igazán.

6 1 A nyírbátori Báthori kastély fekvése a községben. 1:4320 A két nyírbátori templom - jelenlegi állapotában is — a hazai gótika kiemelkedő remekműve. A Szűz Mária és Szent György tiszteletére emelt, későbbi református egyház, az ősök dicsősségét szolgáló temetkezőhelynek készült/ A XV. század második felében a Báthoriak már korábban meglevő udvarházukat kibővítik, átalakítják, fallal körülvett, kisebb ostromot is álló, gótikus, majd reneszánsz stílusú várkastéllyá. A nyírbátori várkastély „átépítése" idején az ecsedi fő birtokközpontban is nagyszabású építkezések folytak. A művészettörténeti kutatások szerint

8 a várfalon 1484-ben elhelyezett Báthori címer mestere egy jelentős budai mestertől tanulhatott. A nyírbátori várkastély — kisebb átalakítások mellett — a XVI. század második feléig állhatott. 1. A NYÍRBÁTORI VÁRKASTÉLY RÉGÉSZETI KUTATÁSA (1954-1972) A történeti forrásokban szereplő, elpusztult nyírbátori várkastély alapfalainak feltárására 1954—1972. között került sor.

9 (1. kép) 1953-ban az óvónőképző iskola fundamentumának ásásakor — a mai Szülőotthon, délnyugati sarkának közelében — került elő az első falmaradvány. A Mérey Kádár Ervin vezetésével folyatott leletmentő ásatás csupán a XVI—XVII. századi várfal északnyugati sarkát tisztázta.

10 A késői ráépítkezés fala alatt

11 elszenesedett faszén-nyomot találtak. A feltárt fal déli végétől északra merőleges irányban 70 cm széles téglafal húzódik. A későközépkori fal alapjánál téglatörmelék és égésnyom került elő. 1958-ban Csallány Dezső vezetésével megindult ásatás a gimnázium kertjében megmaradt déli falnál, illetőleg az északi és keleti fal találkozási pontjánál kezdődött.

12 A Cs.l. szelvényben került elő a 120 cm széles déli főfal. A Cs.ll. szelvényben 70 cm vastag újabbkori téglafalakat: az ún. vadászháznak az alapjait tárták fel.

13 A Cs.llil. szelvényben kicsi ablakmélyedés: kifelé és befelé keskenyedő és emelkedő pinceablak alsó lapja, valamint felmenő falainak maradványai jutottak a felszínre. A Cs.V. szelvényben 26,5 m hosszúságig kibontott 1 m vastag fal felől három keresztfal húzódott. Ugyanakkor a fal északi oldalán egy pince keresztfala került a felszínre. A várkastély ún. Cs.1. szobáját tárták fel a pusztulási réteggel együtt a Cs.VII. szelvényben, Meg kell jegyeznünk, hogy a szobarész égett, törmelékes rétegében nagyszámú későközépkori plasztikus hordó, tölgyfalevél és makkdíszítésű kályhacsempe került elő.

14 A 30 m hosszú és 1,2 m vastag középkori déli főfal régészeti feltárása befejeződött a Cs. I—VII. szelvényekkel. S végsősoron a 3,5 m mélységig követhető falalapozás felett az erősen átégett, téglatörmelékes