Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 15 későközépkori pusztulási réteget meghatározták. A Cs.lX. szelvényben lőrésszerű pinceablakot találtak. A pinceszerű helyiség belsejében mindenütt a pusztulási réteg égett és kormos szintje húzódott, A északi fal külső árkánál nyitott (Cs.X.) szelvényben fülkeszerű bemélyedést bontottak ki, Az előkerült középkori padlószint mellett nyugati irányban a várkastély külső (udvar felőli) fala húzódott. A Cs. Vili—

XV. szelvények feltárása során egy torony (?) alapja került elő. A téglalap alakú építménynek lőrésszerű pince ablaka napvilágra jutott. A keleti fal feltárásakor megfigyelhettük az egész falon végigterjedő tégla boltív indítását. Egy egyszerű, kályhával ellátott helyiség belső részét is feltárták. Megállapíthatták, hogy a terem bejárati részének küszöb-gerendája fölött 10 cm vastagságú planírozás húzódik. A Cs. XVI. szelvény a keleti fal sarkát, míg a Cs. XVII. a déli falhoz csatlakozó, kis téglalap alakú, bejárati építményt tisztázta. (2. kép) 1958-ban a Cs. VHil.-Cs.XV. szelvények által közrefogott területen: a Cs. 2. szobában a főképpen „egyszerű kályhacsempe" töredékeket

15 tártak fel. A szoba északi falától haladva a Cs.X. és Cs.XIII. szelvényekig középkori kerámia és nagy területre kiterjedő égési, pusztulási'réteg mutatkozott. Az 1958-ban folytatott ásatás során tisztázódott a gimnázium udvarán alapjaiban megmaradt XV—XVI, századi Báthori várkastély déli szárnya. Ezen a szárnyon egy kiugró toronyhelyiség (Cs. 2. szoba), illetőleg egy kisebb bejáratú toronyrész (Cs.XVII. szelvény) mutatkozott. Az említett építmények a déli várfalhoz, illetőleg a vele párhuzamosan futó északi kastélyfalhoz illeszkedtek szervesen. A falakból induló keskenyebb keresztfa la к a déli szárny szobáinak zárófalai. A déli várfalon előkerült pinceablak — a magtár pincéjérs levő ablakkal mutatott méret és tengely azonossága alapján — a déli szárny és a magtár épületének szerves összefüggésére utal, A gimnázium építésekor elbontott „cellaszerű" építmények a déli várkastély-szárny nyugat felé történő folytatását jelezték. A várkastély már feltárt részeinek tereprendezése 1959ben folytatódott, kisebb kiegészítő jellegű ásatásokkal. Az említett földszállítás közben „szórvány leletként" egy szépen megmunkált, egyedülálló XV. századi zöldmázas, oroszlándíszítésű kályhacsempe is felszínre került. A Cs. XIII/A/2. szelvényből a hamus pusztulási rétegben, a téglapadlón dőlt helyzetben terméskőből faragott baluszter jutott a felszínre.

16 A kétoldalt pilaszteres kiképzésű kőbaltával, középen körkeretes, meződíszítéssel ellátott balusztert az előlapon alul és felül keretes mező egészíti ki. A Cs. XIV/B/2. számú szelvényben találták a 2. balusztert.

17 Ezt az 1. számú típushoz hasonlóan terméskőből faragták ki. Díszítése középen körkeretű mezőben kettős rozetta. Az említett korlátláb kiegészítő leletei között főképpen a kályhacsempék említhetők. Ugyanabban a szelvényben került napvilágra a 3. számú baluszter. A 4. baluszter a Cs. XIII /A/3, és Cs. XIV/B/3. szelvények feltárása közben jutott a felszínre. Az említett szelvényekből előkerült íves alakú, ledőlt falrész a korláttal ellátott árkádos felső folyosó meglétére utalhat. A Cs. XIV/B/2—3. szelvényekben fehérmázas kályhacsempe darabjait figyelték meg.

18 Ugyanitt sárgamázas (vékonyan aranyozott) gótikus kályhatöredékek is előkerültek, Egy boltozatos helyiség tégla ívindítását is sikerült felszínre hozni. Ugyanakkor a fényűző várkastély oszlopcsarnokom helyiségéhez tartozhatott a Cs. XIV/B/4. szelvényben előkerült oszloptöredék.

19 Tisztázódott a 2,5 mx1,5 m-es kis szoba rendeltetése: valószínűleg a kaputorony egysége lehetett. Az ún. kaputorony déli oldalánál lévő bolt-indítás a helyiség alsó boltozatos termére utal. Az 1959-es évi régészeti kutatás a gimnázium udvarán előkerült déli szárny teljes feltárását eredményezte. Az említett kastélyrész északi részének vizsgálatakor kiderült, hogy baluszteres, loggiás kiképzésű folyosóval ellátott, emeletes, több helyiségből álló kastélyrész állt itt. A déli rész kiugró torony feljárója és kis bejárati torony része is ekkor került felszínre. Az 1961. évi régészeti munka a gimnázium udvarának még feltáratlan területét kutatta, A déli szárnytól távolabb nyitott Cs. XllH/A/7. szelvény — a korábbi feltárásokon előkerült — kályhacsempe és kerámia-anyagot hozta a felszínre.

20 A szelvényben a régebbi ásatásokon megismert rétegek jelentkeztek.

21 Néhány faragványon, kályhacsempén kívül a Cs. ХХ1И/А/3. szelvényben egy mészkőből kifaragott címer töredéke került elő.

22 (I. a könyborító hátlapján.) Az 1953-1961 között végzett ásatások azt bizonyították, hogy a kastély feltárt szárnya a gimnázium alatt húzódhatott. A Báthoriak XV-XVI. századi várkastélyának délnyugati sarka és nyugati szárnya a gimnázium, illetőleg a mai szülőotthon területére eshetett. Az 1953-ban előkerült fal

23 a nyugati kastélyfal volt, A déli falon és a magtár pincéjén egy merőleges tengelyben jelentkező ablakok arra mutatnak, hogy a jelenlegi magtár része volt a feltehetően kiterjedt, belső udvarral rendelkező U-alakú kastélynak.

24 (2. kép) 3. Nyírbátor, várkastély, 1969. Zöldmázas fejábrázolásos kályhacsempék töredékei, XVI. század. 1:2 Az 1969-ben indított ásatásunk a kastély alaprajzának és teljes kiterjedésének meghatározására törekedett. A magtár északnyugati sarkán kibontott kutatóblokkban 30 cm mélységig a XVIM—

XX. század közé keltezhető anyagot: főképpen kerámiát és változatos mintájú kályhacsempéket találtunk. A törmelékből a felszínre jutott egy indadíszes, zöldmázas XVI—XVII. századi párkánytöredék, valamint egy zöldmázas, növénydíszes, illetőleg félköríves, lezárással ellátott bélletes (befelé mélyülő) „egyiptomi" figurára emlékeztető XV-XVI. század fejmotívumos töredék (3. kép). A szelvény 50 cm-es mélységéből — a nyugati árokfal közelében - egy zöldmázas, szakállás férfifejet ábrázoló csempedarabot találtunk. További leletanyag —a felső réteghez hasonlóan — főképpen XVH—

XX, századi kerámia volt (3. kép). A (blokk mélyítésénél 70 cm mélységben

25 — a már előkerült alakos, fejet ábrázoló kályhacsempékhez hasonló — férfifej motívumos, háttérben kváderfal utánzatot imitáló csempetöredék jutott a felszínre (3. kép). A kevert, tégla és faltörmelékkel elegyes részben a homokos, újabbkori bolygatott szintet értük el. Közvetlenül a homokos szint elérése előtt egy rákot ábrázoló csempe és egy zöldmázas, virágos kályhacsempe került elő. A magtár észa-