Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

6 MAGYAR KÁLMÁN ti Aranyos falu lakói szállíthatták a szükséges alapércet: az aranyat.

10 A XIII. században részben a meglévő korai királyi ispáni (Segesd környéki) falvakból, a király magánbirtokainak falvaiból (Csákány, stb.) vatfatrmnt az eladományozott falvak (Bölcső, stb.) visszavételéből szerveződhetett meg a királynéi ispánság uradalma.

11 A királynéknak - főképpen Somogyban — még több helyen voltak „népei". 1268-ban a pannonhalmi apátság kanászainak Márcadó nevű falvában, valamint tíz évvel később a királyi tárnokok egykori fonói földjén is említik őket.

12 A XV. században Segesd közelében feltűnő Udvarnok nevű helységben is a királyikirálynéi birtokhoz tartozó népek élhettek. A XV. század végén ötvös község Wthwes néven szerepel. A XV. századvégi trónharcokból győztesen kikerülő Zsigmond király hűséges hívének: Kővágóőrsi Batthyány Györgynek örökre eladományozza Ötvöst a két Athád (Atád)-dal és Zabás (Szabás)-sal.

13 1403-ban Somogy a Zsigmond ellen lázadó főurak - köztük a somogyi Marczaliak - központja. A király hűségén maradó Tapsonyi Anthimiek kapják a Batthyány birtokokat: Wthívest, Athád-ot, Zabás-t, Baráthy-t és ßafihyan-t. ötvös régi birtokosait a lázadók állítólagos pártolása miatt sújtja birtokelkobzással a király. A kialakuló birtokper során Zsigmond 1404-ben újból megerősíti Tapsonyi Anthimi fia Jánost az említett javakban.

14 1404 közepétől Batthyány György felesége és fiai újból pereskednek ötvös ügyében. A Tapsonyiak régebbi állítása hamisnak bizonyul. Zsigmond ugyanebben az évben visszajuttatja nekik ötvöst és az említett négy községet.

15 1404-ben - későbbi fő támaszainak - a Marczaliaknak adja zálogba 8020 forintért Zsigmond, a királynő teljes uradalmát. 1405-ben pedig 1333 arany fejében már néhai Losonczi István bán felesége kapja - élete tartamára — a segesdi királyi oppidumot „simul cum tributjs et ceteris pertinentiis ejusdem universis demptis 3 possessionibus Totayd (Atád), Saboot (Szabás) et Wthwes vocatis ab eodem oppídis sequestratis et per alias litteras nostras magistro Georgio parvo de Kwuagowrs colíatis .. ."

16 A fentiek ellenére mintegy fél évtized múlva a segesdi uradalom végérvényesen a Marczaliak kezére kerül. 1417-ben az uradalmat — a Zsigmondot Aachenbe és Konstanzba, majd párizsi és londoni útjaira elkísérő - Marczali II. Miklós kapja, ötvös és az említett birtokok kivételével.

17 ötvös a XV. század második feléig a Botthyányak földesurasága alá tartozott. A szórványos történeti adatokból az is kiderül, hogy a községben 1402-ben a Szűz Mária tiszteletére szentelt egyház állt. 1427ben pedig az ötvösből származó Illés fia Benedek Veszprém egyházmegyei gyertyavivőről (acoiitusról) tudunk.

18 A XV. század elejétől 1506-ig főképpen a szomszédos Kóny faluról kapunk adatokat. Községünk 1477 és 1506 között Belek (Beleg)-kel, Miké-vei és a későbbi Báthori birtokkal: Tarany-nyal együtt a vránai perjelség csurgói uradalmához tartozik.

19 A XV. század végén újra az ötvösi plébániatemplom szerepel egy egyházmegyei felsorolásban, 1494-ben pedig Péter nevű plébánosát marasztalják el.20 A község ebben az időben már Marczali, illetőleg Báthori tulajdonban van. Erre szolgálhat bizonyítékul, hogy Marczali Miklós 1398-ban a Nagyatád környékén lévő Kunfalvát kapja adományul. A XVI. század elején pedig a Báthoriak leányági birtokaként Pekry Lajos lesz az ötvösi birtokos. A mohácsi vész idején — a rendkívüli hadisegélyhez készült portaösszeírás szerint — Ewthwes-en Magyar Kristófnak 4, Óvári Fülöpnek 10 és Magyar Miklósnak 6 portája van. Az 1530-as évektől - Ferdinánd által történő elfogatásáig - Pekry Lajos a birtokos. Pekry előbb Báthori Erzsébet, majd Báthori István nádor özvegyének: mazóviai Zsófia hercegnőnek a férjeként a Báthori családdal szoros rokonságba kerül. Az 1530-as évektől kezdve erőszakkal foglalja el a somogyi Báthori birtokok nagy részét.

21 Birtokszerzése a Marczaliaktól a Báthoriakhoz került dél és észak-somogyi birtokokra egyaránt kiterjedt. Erőszakos foglalás útján juthatott az ötvösi várkastély és a község birtokába is. Pekry 1534-36 között Dél-Somogyban Szentgyörgy, Darány, Szabás, Baráti, Csokonya, Kálmáncsehi, Csököly és ötvös falvakban, Közép- és Nyugat-Somogyban Böhönye, Tapsony, lllyesy, Moroczfalva és Merke, míg Észak-Somogyban Somogytúr, Látrany, Kőröshegy, Kereki és Maros (Siómaros), valamint Pata és Felső-Batthyány helységeket birtokolja.

22 Birtokfoglalásaira legjellemzőbb az 1532-ben történt marcali rajtaütés. Ebben az esztendőben ugyanis a Báthoriak tulajdonában lévő Marczali uradalmat foglalja el. A fejérkői uradalom birtokközpontját Kőröshegy, Kereki, Látrány falvakkal véglegesen tulajdonába keríti. A fenti birtokok nagy része 1537, illetőleg 1551 után kerülnek vissza a Báthoriak tulajdonába.

23 A történeti forrásadatok szerint 1534-ben Kónyban Pekrynek 10 adófizető, 6 szegény és 3 puszta portája szerepel. A szomszédos Ethves - az adatok szerintnépesebb volt. Itt 12 adófizető, 10 szegény és 6 puszta portát említenek az összeírok.

24 1535-ben Török Bálint - a pannonhalmi apátságtól - 3000 forintért egy évre bérbe veszi a somogyi közte az ötvösi — egyházi tizedet is.

25 ötvösön és Kónyban továbbra is Pekry marad a birtokos. 1536-ban Ewthwes-en 20, míg Kwny-ban 15 portáját említik.

26 A lakosság csökkenése tapasztalható az 1534-ik évi összeíráshoz képest. 1532-ben ugyanis a Bécs ellen támadó Szulejmán portyázói ötvös várát is elfoglalják. A török foglalást Pecsevi írja le: a vár és környéke meghódolt, majd János király oldalára állt át.

27 ötvös a török sereg elvonulásával osonna! Ferdinándhoz került vissza, hiszen ötvösön és környékén