Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély (Somogyi Múzeum 18., 1974)

AZ ÖTVÖSKÖNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 7 valamint az Atádon is birtokos Pekry Ferdinánd pártjához tartozott. A segesdi birtokközpont pedig ugyancsak a Ferdinád-párti Báthoriak kezében van.

28 ötvös — lélekszámát tekintve ebben az időszakban — a közepesnél nagyobb falu volt. A község Kóny-val együtt Atád portaszámát közelíti meg, ahol Pekrynek 1534-ben 56, majd 1536-ban 31 portája van. Jóval kisebb azonban Segesdnél, ahol az említett években — csupán a Báthoriak kezében — mintegy 70 porta szerepel.

29 Az 1537-es vesztett eszéki csata után a segesdi Báthori uradalomhoz kerül vissza az ötvösi vár és környéke. 1537-38-as években — a Báthoriakkal szoros kapcsolatban álló — Török Bálint,- Báthori András kérésére foglaltatja el az ötvösi várkastélyt.

30 Török Bálint erőszakos somogyi bírtokfoglalásai nem könnyen értelmezhetők. Az 1530-as években a Báthoriak tulajdonában lévő Somogyvárt is megszerzi.

31 Török Bálint — Pekry elfogatása után — Túr (Somogytúr), Kálmáncsehi és állítólag ötvös várkastélyt fel is robbantja.

32 Az is valószínű, hogy a Pekry birtokok és köztük az ötvösi vár elprédálására a belőlük kiinduló erőszakos foglalások és rablások adhatták a közvetlen indítékot, hiszen 1538-ban Dersfi Miklósné Kapos-újvári várába tartó borszállítmányát Pekry Lajos ötvösi „várnagy" emberei elrabolják.

33 Török Bálint 1537-ben történő támadása után a várkastély valószínűleg visszakerült Báthori András tulajdonába. 1542-ben már — Segesden kívül — Atádot, ötvöst és Kónyit is Báthori kezén találjuk.

34 Török Bálint elfogatása utáni esztendőben — királyi megbízás alapján — éppen Báthori foglaltatja el a somogyi Török javakat. Ez a birtokátadás nem mehetett maradéktalanul végbe, Kwny-ban Török Jánosnak 2 adófizető és 3 szegény portája maradt. Ugyanebben az évben ötvös már pusztaként szerepel. Két évvel később az újra benépesült községben, valamint Kónyában és a szomszédos Atádon már Alya Mátyás az új földesúr.

35 1545-ben Kwny-ban Török Jánosnak még két adófizető és három szegény portáját ismerik. 1545-46-os években ötvös ismét puszta és — Segesdhez hasonlóan — plébániája is elhagyott. A környék lakói - az 1542-ik évnél nagyobb - török hadjárat »következtében elpusztulnak, illetőleg elmenekülnek.

36 Az 1542-46 között bekövetkezett török támadás az ötvösi várat is érinthette. Tulajdonosa, Alya Mátyás a Pécset ellenállás nélkül feladó magyar lovasság egyik vezére.

37 A környéken egy nagyobb átvonulást kell feltételeznünk, mivel Atádot teljesen és Segesdet részben pusztán találjuk. A feltehetően déli irányból: Atádon, ötvösön keresztül vonuló ellenséges sereg Segesdet is megtámadta. Az utóbbit azonban kisebb pusztulás érte, mivel 1545-49 között Báthori András birtokában átlag 60 portát említenek.

38 1546-ra ötvösbe részben visszatelepül a lakosság. Alya Mátyásnak, a későbbi koroknyai várkapitánynak 2 adófizető, 5 szegény és 18 felégetett portája van. Kónyiban 18 porta tulajdonosaként újra Török Bálintot jegyzik fel. 1548-tól ötvös községben és a két Atádon ismét a Batthyányak a tulajdonosok.

39 ötvösben 1549-50ben Batthyány Mihálynak 2 adófizető, 5 szegény és 8 puszta portáját ismerjük. Az említett években Kónyban még mindig a Török család is birtokos.

40 Az 1552-es évben a környéket újabb ellenséges hadmozdulat érhette. Ekkor Kónyt teljesen felégetik és ötvösben is a Batthyányaknak csupán 4 portája marad épen. 1553-ra már a szomszédos Atádra visszatelepül a lakosság, ötvös és Kóny — az előző évhez hasonlóan — részben puszta, illetőleg felégetett. A nagyobb 1554-55-ös somogyi török hadjárat után 1556-ban Kóny-ban Zrínyi Miklós is birtokos, A csurgói birtokközpontból Beleget (Belek) is kezében tartja.

41 ötvös vidékét a 1556-57-es években újabb török támadás éri, mivel mindkét Atád és ötvös pusztaként szerepel. Lakói ekkor részben Segesdre menekültek. Itt ugyanis a Batthyányaknak Atádról, Barátiból és ötvösről elmenekült jobbágyait említik Báthori András 65 jobbágy portájának felsorolásával együtt.

42 Az említett hadjáratot Kóny sem heveri ki. 1557-ben is még teljesen puszta és csupán az 1563-as török kincstári defter jegyzi fel 8 házát.

43 Az 1564-es esztendőre Kóny ismét teljesen puszta lesz. ötvösben 2, Atádon 5 portája marad Batthyány Mihálynak. Ebben az esztendőben a Báthoriak somogyi birtokközpontja a virágzó Babócsa is teljesen elhagyott. Egyedül Kálmáncsehi (Kálmáncsa) mezővárosban van 50nél több porta.

44 1566-ban — Szigetvár eleste után — ötvös és Kóny ismét a töröknek adózik, ötvösön a török defter szerint 8 ház szerepel. Ekkor a környéket pusztítva ugyancsak átvonulnak a török seregek és a Zrínyiek somogyi birtokközpontját, Csurgót is beveszik. 1571-ben ötvösön 18 ház, míg 1575-ben Kónyban 14 ház szerepel a török összeírások szerint.

45 Segesd 1566-tól - a régi Báthori várkastéllyal együtt — a pécsi vilajet mohácsi szandzsákjának nahiéja (járási székhelye) lett. Várának kiépítését 1570 körül kezdi meg a török, töbib-ikevese'bb sikerrel.

46 ötvös és Kóny a töröknek és a Zrínyieknek, Batthyányaknak egyaránt adózik. 1582—83-ban ötvösön Batthyány Farkasnak 2 portája szerepel. A környéken állandósulnak a magyar végvári csapatok támadásai. A végvári küzdelmekre jellemző 1583-ban Ali budai basa Rudolf császárhoz írt levele: „Nádasdy és Zrínyi Berzence, Babócsa, Segösd alját és az hatalmas császár végeit mind szüntelenül száguldja, és nagy károkat, dúlást teszön az tartományban."^ 1591-ben ugyan még török kézre kerül a segesdi fellegvár, de már 1594-ben Zrínyi György Babócsa várával együtt visszaszerzi.

48 Ebben az esztendőben ötvös is bizonyosan magyar kézben van, mivel Batthyány Farkas tulajdonában 7 helységet jegyeznek fel.