Tüskés Tibor: A szó és a vonal • Martyn Ferenc irodalmi kisérőrajzai (Somgyi Múzeum 16., 1970)

ságát akarjuk hangsúlyozni, hanem azt, hogy Martyn a maga eszközeivel, formanyelvével valami olyat ragadott meg, ami korunk magyar művészetében általánosan jelen van. A megbélyegzett, csillagos embert szögesdrót köti át, poliptestű szörnyek fonódnak rá, de az emberi tisztaság és értelem védő-óvó keze oltalmazón, segítségadón tárul ki fölötte — látjuk az egyik rajzon. .. Martyn Ferenc művészete a felszabadulással érik meg és teljesedik ki. Tevékenységét, művészi aktivitását, munkalendületét bizonyítják kiállításai. Előbb az Európai Iskolá-ban mutatja be legújabb tusrajzait, később az absztrakt művészek kiállításán szerepel festményeivel, majd 1946 őszén Kállai Ernő rendezésében gyűjteményes kiállítására kerül sor a Képzőművészeti Főiskolán. Még azokra is, akik korábban ismerték és számon tartották Martyn nevét, revelációként hat ez a hatvan olajfestmény. A magyar művészeti kritika kivételes érzékenységű mesterei felsorakoznak mellette: Kállai Ernő, Hamvas Béla, Rabánovszky Máriusz megértéssel fogadják törekvéseit. Kassák folyóirata, a modern művészetet támogató Alkotás festményeinek reprodukcióját közli. Kapcsolatba kerül Füst Milánnal, aki épp ekkor tartja — Látomás és indulat a művészetben címmeu később könyvalakban is megjelent — kollégiumát a budapesti egyetemen, s aki egyik elbeszélésében (A ci~ cisbeo) — természetesen képzeletének sajátos törvényei szerint átformálva —' Martyn alakját így örökíti ímeg: »... a szürke szeme csupa nap, — napivó szemek, igen, — mintha csak innák fel a fényt, hogy szinte részegek tőle, teli vannak vele végleg, agyon vannak itatva csupa fénnyel. Hát hiába! azt kell mondanom rá. hogy sugárzásos ember, igen. . ,« Hamvas Béla az 1946-os kiállításról előbb a Sorsunkban ír elragadtatással, később feleségével, Kemény Katalinnal együtt írt Forradalom a művészetben c. könyvében szentel külön fejezetet Martyn művészetének. Hamvas belerajzolja Martyn pályájába az elmúlt évek művészi fejlődését is. 1940-ben szürrealista irányban indult, majd hirtelen komorakká, »introvertáltakká, önkínzókká és önelemzőkké« váltak képei; az utóbbi években aztán művészete »feloldódik valami félelmesen káprázó színekben ragyogó tiszta geometriai formákban.« Néhány évvel később, 1948-ban, amikor már támadják Martynt, Rabinovszky Máriusz is mint »az ún. absztrakt művészet Magyarországon első számú képviselőjét« védi meg (Levél Martyn Ferenchez, az absztrakt 'művészetről. Sonsunk, 1948.). Itt van hát helye, hogy pontosabban szemügyre vegyük Martyn Ferenc művészetének igazi sajátosságait, egyéni karakterét. Maga Martyn a saját (és mások) művészetének megjelölésére sohasem használta ezt a szót: absztrakt. Alighanem egyetlen mű12