Somogyi néphagyományok (Somogyi Múzeum 13., 1968)

Fajtái: kelt fánik, levélfáink, forgácsfáink, vagy csőr ögefiánk, kép viselő fánk. Húshagyókor, mátkázókoir, újévikor szinte imiinden házban fáník sült. Jellemző sült tésztaféle iméig a prősza. Folyósra keverték, tapszibe öntötték, úgy sütötték meg. Fajtái: aiiuittesjes prósza, kő'tít prósza, kukoricaprósza. Igein nagy' mennyiségiben f oigyaszitoittak és fogyasztanak ma is kifőtt tésztát. Régen különösen nagy jelentősége volt a népi élelmezésben, amikor a főzelékfélékéit még iigen klis mértékben termelték. A ikifőtt tésztának 2 fajtáját ismerik : mácsik és csusza. A különbség köztük csak a tészta alakjában van. Egyesek szemit a csusza alakja ihéromiszög, a mácsiké hosszúkás ; mások véleménye az, hogy a csusza hosszúkás, a miáosálk pedig ikoclka alakú. Vannak, akik azt mondják, bogy a csiuszák közül a káposztásait és. a krumplisat vágják csak kocka alakúra. Előfordul ia kifőtt tészta »csípködött« formában iis. Ették a miácsálkot csialk úgy »kopaszon« ÍÍS, vagy tejfölösen, túrósán, káposztásán, krumplisán., mákkal, 'dióval vagy darával. Van, aki azt mondja: nem jó a darás tészta, mert abban lisztre lisztet tesznek. Ismeretes a kis történet : A parasztcsalad kopaszmácsikot ebédelt, amikor benyitott hozzájuk egy ügynök: -—• Vegyenek rádiót! A gazda így értette: — Vegyenek rá dióit! (Azt hitte, hoigy a miácsikra ajánlja.) így válaszolt : — Jó lësisz nekünk kopaszom is! Itt kell még megemlíteni, hogy a boltban kapható zsidólaskát is ették böjti napokon. Általában a tésztákat böjtös ételnek tartják. Szerdán és pénteken vannak a tésztanapok. Kifőtt tészta még a nudli, amit tréfásan angyalbögyöllének, angyalbögyikének, vagy pöcsmácsiknak is neveznek. A túróstésztát egyesek úgy szeretik, hogy csak a, kopaszmácsik tetejére ráíhalmazzák a túrót és téfővel rniegömtözifc. Mások azt tarlt12