Somogyi néphagyományok (Somogyi Múzeum 13., 1968)

jáik, hogy össze keM keverni, s »aj jó, ha jó lesű.a táfbcs ajjáihó!^ Régebben inkább sósain (készítették a mácsikokat, de ma már sokain eszik cukrosán. Kevés cukrot fogyasztottak. Nagy szeriepeit játsizottalk a paraszti étrendben га gyors és kiönynyű ételek: kásák, pépes ételek. Szerepüket magyarázza a gyors és egyszerű elkészítbetőség, valamint az, ihogy nyersanyaguk még a legszegényebb háztartásiban is jelen volt, meigtenmeitt. Küliölnösem uradalmi cselédeknél fogyasztották gyakran ezeket az ősi eredetű ételeket. A kásák közül a kukoricakását készítették leggyakrabban. Disznó öléskor elmaradhatatlan volt, de máskor is általában minden második héten asztalira került. Egy kis disznóhússal »igen meg lehetett bolondítani« de-jobb híjján, hagyniáiszsárral leönitve is szeretitek. Ezenkívül zabból, hajdinából is készítettek kásáit. Termeltek egy kevés hajdinát a községben is, de inkább niás községekből szerezték be. A tairanyiakrál járja nálunk a csúfolódás: »Megúszták a haj dint.« A riziskiálsát kib. 50 éve ismerik, de igazán csak a felszabadulás után foglalta el a kukaricakása helyét. Jellegzetes étel a. gániea. Víziben f őtt, hámozott burgonyához lisztet adtak, jól összetörték, majd kanállal hagymás, paprikás zsáirba szaggatták. Sokan tejföllel megöntözve fogyasztoitták. Készítették kukoricalisztből iis, akkor kukoiricaigániica vagy dödölle a neve. »Mikor nagy fagy vöt, ©fagyott a gabona, akikor hasznáták a hajdinallisztöt. Monta nagyanyám : Jaj ojan finom vót a hajdinagánica, csak úgy daigatt!« (Foglosmé) A pempő a gánicához hasonló, csak hígabb. Nem szaggatják ki, csak hagymás zsírral megöntözik. Szerették még a lisztistercet is. A 'lisztet megpirítoltták, forró vízzel leöntötték, majd imiegzsiíirozták. Cukorral és lékváirrad fogyasztották. Az öregek az 1866-os nagy fagyot emlegetik, többségük már csak hallomásból tud róla. Ekkor sokan éltek nagyon sanyarú körülmények között. Hasonló helyzet volt a gazdasági világválság éveiben, bár valamivél kevésbé sújtotta a lakosság egészét, ekkor egy kevés élelem azért minden családban volt. Ha elfogyott a gabona — különösen a szegényebbeknél vagy a nagyobb csaliáduaknáll — kukoricaliszttel, haj'dinadliszttel, (kásával), burgonyával vészelték át a nehéz időket. 13