Kanyar - Kerecsényi - Knézy: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből (Somogyi Múzeum 12., 1967)

Czigánybiikk-dűlő : Nevét a benne lakott, famunkát készítő cigányoktól vette. Erdő. Kis- és Nagy-bükk-dulö : Kemenczekuti-dűlő. A kemencealakbőí kijövő forrásról kapta nevét. Egykor itt a törökök táboroztak. Temetői klastromdűlő: A kolostor helye most is látható. Ebből épült az iharosberényi ev. templom. Benne vörösbarátok laktak. Pintérkuti vagy Kisgát: Malomgát volt e helyen. Felsőmező és Berkirét: Szántóföld a falu fölött. A rét posvány volt. A felsorolásból kitűnik, milyen sok az irtásföld. A Nagyházi-dűlővel kapcsolatban említett egykori hamuzsírfőzoheïy magyarázatát adja talán annak, miért is tiltotta a földesúr olyan szigorúan a jobbágyság faizását.

7 Az említett dűlőnevek ma is csaknem mind megtalálhatók a népnyelvben. A folyamatban levő földrajzi névgyűjtés kutatóinak lesz feladata az évszázados múltú dűlőnevek területi rögzítése. AZ ERDŐ HASZNA A község határában még a múlt század közepén is hatalmas, öreg bükkösök, gyertyánosok, tölgyesek terültek el. Mint az 5. sz. képünkön bemutatott 1844. évi úrbéres térkép mutatja, legelőjük is a falut körülölelő erdőben volt. A 60-as években kezdődött el ismét a nagyarányú erdőírtás. Az irtásföldeket részben végleg eke alá fogták, részben új erdőket telepítettek rájuk. A kertekig lenyúló rengeteg folyamatos és nagy hatással volt a falu- népének életére, gazdálkodására, szellemi kultúrájának alakulására. Kenyerük javát az biztosította, mert a szegénység pusztán a gyűjtögetés útján szerzett termékek eladásából csaknem .mindig beszedte évi adóját. Az erdőből élő emberek zöme a törpebirtokos parasztok, a cselédek és a zsellérek közül került ki. GYŰJTÖGETÉS „Ösi jogunk vót az erdő — mondja Máté Lajosné. — Az erdőben sokféle van, amiből lehet élni. Erdő nélkül nem is élhettünk volna meg. Először szedtük az epret (Fragaria vesca L.

8

) Eper után 37