Bényi László: A Zalai Zichy Mihály emlékmúzeum (Somogyi Múzeum 11., 1970)

kodó kintornás. Az ő nyekergo zeneládájámak hangja vegyül bele az utolsó dallam, a temetési ének. Zichy maga is jól zongorázott: zenerajongása és nem utolsósorban az a tisztelet, amelyet Liszt Ferenc iránt érzett — volt e képsorozat elindítója. — A nagy magyar zeneszerzőnél tanult Bécsiben Zsófi lánya, akit 1881 áprilisában felkeresett és mesterét a »Bölcsőtől a sírig« tollrajzzal ajándékozta meg. Liszt írásban is megköszönte Zichy rajzát: »Nagyhírű festőiművész — írta francia nyelven •—, felséges ajándékot adott ön nekem. A zene Géniusáról szóló rajza »A bölcsőtől a sírig«, egy csodálatos szimfónia, próbálom megzenésíteni és ezt önnek ajánlom majd, fogadja szívből jövő mély tiszteletemet. Liszt Ferenc, Bécs, 1881. április 12.« Liszt beváltotta ígéretét, s megzenésítette Zichy alkotását, amely élete utolsó műve volt. Az emlékmúzeum levéltárában megtalálható az a levél, amelyben — német nyelven — beszámol Liszttel való 'találkozásáról. Az emlékmúzeum egyik legjelentősebb műtárgya a Modern szirén néven isimert nagyméretű olajkép. A művész romantikus festményén társadalmának romlottságát és annak következményeit akarta bemutatni és megbírálni: »Ebiben a képében mondotta Zichy — a férfiak érzékiségét kívántam feltüntetni, legkülönfélébb nyilvánüLásaiban — nem pedig a női bájak hatalmát, mint sokan hiszik.« Szenvedélyeik rabságában vergődő idős és fiatál férfiakat mutat Zichy képe, amint pénzüket, kincseiket, sőt életüket dobják oda élvhajhászó ösztöneik kielégítéséért. A kép főalakját, a vöröshajú kurtizánt Zichy — leveleiben — Nanának nevezi, ami a művészetével foglalkozó legújabb kutatást arra a jogos következtetésire indította, hogy e festményét Zola híres regényének, a Nanának hatása alatt festette. A Vasárnapi Újság egyik száma hírt ad egy ismeretlen zalai képről: »A kiállítók közt lesz Zichy Mihály, ki Zala megyei parasztlakodalmat ábrázoló képet

1 küld be«. Berkovits Ilona rámutat arra az összefüggésre, ami e rövid hír és az emlékmúzeumban őrzött néhány — zalai lakodalmon készült —> fénykép között feltételezhető. Zalán készült mű még a Birkamosás című vízfestmény, amelynek »tiszta rajzát és Ziehynél szokatlan, eleven színeit« dicséri a korabeli kritika. Egyébként a lkép előzményeit még édesanyjának Párizsban írt levelében kereshetjük: »Véleményeid apostolává, vagy mártírjává akarsz válni? — írja Zichy anyja. Véleményekért, .amelyekben minden okos ember osztozik, de okosan hallgat róla. Van ma elég más érdekes téma: péidául egy jól megfestett birkamosás. Azzal lefőzhetnéd Munkácsyt.« Ha anyja kívánságát nem is elégítette ki e képével — érdekes módon — ösztökélő je lelhetett egyik jelentős művészünk, Iványi Grünwald Béla festői indulásának. Iványi visszaemlékezéseiben ezt írja: »12—13 éves koromban kezdtem rajzolgatni. Hogy tulajdonképpen festő lettem, ezt elsősorban egy öreg juhásznak köszönhettem. Nem messzié tőlünk volt Zichy Mihálynak a birtoka, ez az öreg juhász tőle került hozzánk. Ö mesélt nekem mindig Zichy Mihályról, hogyan fest, hogyan rajzolgat, mikor néha-néha hazalátogat Oroszországból.« Voltak Zichynek tanítványai: elsősorban a tehetséges és hűséges Mary. Párizsban későbbi veje és ügyeinek lelkiismeretes intézője, Feledi Flesch Tivadar és Padka Ferenc. A [művészképzésben való erőteljesebb bekapcsolódására haza jövetelekor kerülhetett volna sor, de mint 2П