Sára Péter: Berzsenyi emlékmúzeum Niklán (Somogyi Múzeum 10., 1967)

Remélhetünk-e vájjon jobb világot? Gyaníthatunk-e olly időt, mikor Az ész világa minden népeket Megjózanít és összveegyesít, S kiirt közülünk minden bűnt s gonoszt? Reménylek. Amit század nem tehet, Az ezredek majd megteendik azt. (A Pesti Magyar Társasághoz) Kölcsey 1817-ben a Tudományos Gyűjteményben kemény bírálatot írt Berzsenyi kötetéről, amely mélyen megrendítette. Évekre elhallgatott a költő, mert az Antirecenzió Kölcsey recenziójára című goromba,' visszautasító válaszát Szemeréék nem közölték le. A harmadik szoba első dokumentumai jelzik, hogy a megbántott költő határtalan elkeseredésében szinte minden irodalmi kapcsolatát megszakította. A világtól teljesen elzárkózva készült, hogy Kölcseynek a méltó választ megadhassa. Valósággal falta a könyveket, amelyeket többnyire Kaposvárról kölcsönzött. Közben egészségi állapota is erősen megromlott. Sopronban hosszabb ideig kezelték, de Balatonfüreden is többször kúrálta magát. A füredi kúthoz c. verse elárulja, hogy nem is eredménytelenül. Hosszas töprengés és munka után végre elkészült válaszával is, amely Észrevételek Kölcsey recenziójára címen jelent meg 1825-ben a Tudományos Gyűjteményben. írása elmélyült, figyelemre méltó igazságokat tartalmaz, de értékét csökkenti a mindenáron sérteni, bántani akaró szándék. 1826-ban jelent meg a másik nagyobb elméleti írása A versformákról, amelyben a „görög ideál" alapján ítéli el a rímes időmértékes verseket. Költeményeket alig írt már, csak néhány rövidebb verse, epigrammája keletkezett ebben az utolsó korszakában. Ezek is többnyire olvasmányaihoz, tanulmányaihoz kapcsolódnak. Annál szenvedélyesebben érdeklődött viszont a kor irodalmi eseményei és vitái iránt, amelyekben maga is aktívan részt vett. Verstani nézeteit, kritikai elveit a Kritikai levelekben fejtette ki. Egész esztétikai rendszerét pedig a Poétái Harmonistika с tanulmányában foglalta össze, főleg Schiller, Jean Paul, Winckelmann, Platon és Horatius alapján. Ebben a tanulmányában a klasszicizmus esztétikája mellett szállt síkra és azt vallotta, hogy a világ legfőbb törvényszerűsége a harmónia, ami az emberben szeretetben nyilvánul meg. így a költészetnek is a legfőbb célja a szeretetből folyó teremtés. Tudományos, tevékenységét elismerve, 1830-ban megválasztották az Akadémia filozófiai osztályának rendes tagjává. Ettől kezdve gyakran utazott Pestre az akadémiai ülésekre. Az Auróra címlapja és Kisfaludy Károly, Bajza József, Vörösmarty Mihály arcképei jelzik, hogy kapcsolatba került az Auróra köré csoportosult írókkal is, akikkel olykor levelet is váltott. 15