Sára Péter: Berzsenyi emlékmúzeum Niklán (Somogyi Múzeum 10., 1967)

,, . . . Én is fogok munkámban holmi kritikai leveleket adni, de leg­inkább csak azért, hogy e részben valami szelídebb tónus példáját mutas­sam. Azonban Te jobban tudod, kikkel és mikkel van dolgod. Hogy Auró­ránkat éltetni akarod, annak igen örvendek, s kérlek is, hogy ezen szép szándékot minden erőddel teljesítsd, erődet szebbre-jobbra nem szentel­heted. Én, fájdalom! prózába vagyok merülve, alig hiszem, hogy poétái pályán többé valamicskét tehessek, s ha tehetnék, hidd el, mindent Auró­ránk fenntartására tennék ..." (Berzsenyi levele Bajza Józsefhez, 1831. ápr. 5.) Életének ebben a szakaszában Döbrentei Gáborral került közelebbi kapcsolatba, aki főleg az arisztokraták körében terjesztette lelkesen Ber­zsenyi műveit. Széchenyi Istvánnak is ő hívta fel a figyelmét, aki 1830-ban levélt írt a költőnek és mellékelten megküldte a Hitel c. könyvét is. Ber­zsenyi pedig a Gróf Mailáth Jánoshoz c. ódájában magasztalta a nagy po­litikust. Hallom a pályazajt S a pályazajban Széchenyink hős Hágdozatit, lova könnyű győztét. Oh, énekeld őt, a diadal fiát! Eurus-szülte pején mint viva, nyerve díjt; Mint áldozá fel ezreit, hogy Ész müvein kecsesülne nyelvünk, Mely újra szülje a lerogyott magyart S Pannon férfidíszét. Engem a Viliitánc Int már ; de honnom új virultán Vert dalodat porom érzi majdan. Egy későbbi levél miatt a „niklai remete" megsértődött és kezdődő barátságuk megszakadt, de reformtörekvéseit helyeselte és eszméit magáé­vá tette. Az 1831 -ben kitört nagy kolerajárvány és az ezt követő parasztfölkelések után Berzsenyi különösen mélyen átérezte Széchenyi igazát. Az ország gaz­dasági életének megreformálását maga is múlhatatlanul szükségesnek látta. Ezért írta meg saját gazdálkodásának tapasztalatai és elképzelései alapján 1833-ban A magyarországi mezei szorgalom némely akadályáról szóló tanul­mányát, amelyben a birtokok rossz elosztásának és rossz kihasználásának következményeit fejtegette. A kiállítás színes grafikus illusztrációk segítsé­gével vizuálisan is felidézi a mű legjelentősebb gondolatait. Berzsenyi a ba­jok főokát a barbár magyar állapotokban látta és kimutatta, hogy a kultú­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom