Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

bizonyos földművelést maga a várnép is végzett. Az őrséginek álta­lában volt ideije kert, gyümölcsös művelésére-, a lovasok időnként maguk gondoskodhattak lovaik takarmányainak biztosításáról. A halászat és vadászat ma is kedvelt sport. Az említett agancsdarafo mellett vaddisznó agyar és csiointdairabok mutatják, hogy a vár lakói is vadásztak. A zsákmány a konyhára került. Találtunk egy nagyobb vas horgot is, A vár emésztőgödrébein sok halszálka, csigolyadarab, kopoltyúfedőlemez került elő. Köztük egy igen nagy ponty .maradványát is megtaláltuk. A középkor szigorú egyházi parancsait figyelembe vétve, sokkal több böjti ételt fogyasz­tottak, mint ma, így sokkal több halat is. Házi disznó és szarvas­marha csontok mutatják, hogy ezeknek az állatoknak a húsa is c; 7eirepelt az étlapon. A húst főleg nyárson és roston sütve kéezí­T *»tték el. Sütőrostéiy töredékeket találtunk is. Az emiésztőgöidőrben talált maradványofc alapján tudjuk, hogy elég sofk gyümölcsfélét fogyasztottak a vár lakói. Az emésztőigödör­rel kapcsolatban mondtuk, hogy összegyűjtötte a várudvar csapa­dékvizét, melyet aztán túlfolyóval a belső sáncárokba vezetett. Nyilván időnként ki isi merték a leülepedett fekáliát, így a benne talált növényi maradványokat a vár életének utolsó, 1491 körüli s zakaiszához sorolhatj ük. Több cseresznyemagot, helyesebben csonthéjat találtunk. A csonthéj veszi körül ia termésben a tulajdonképpeni magot, így ennél a szakszerűbb szóhasználatnál maradunk az általában szokott mag helyett. A talált csonthéjak nem az erdei madárcseresznye ter­méséből származnak, hanem nemesített fa (Prunus avium L. cultae) termésének maradványai. Előterült szilva '(Prunus doimestuca L. ssp. iustita Jusl.) csont­héjának maradványai is. A gyümölcs, melynek terméséhez tartozott a szióbainforgó csonthéj, a miaii, úgynevezett kökénysziirvák fajtájá­hoz sorolható. A szilva nálunk csak kultúrában, vagy kivadiulás formájában található meg, tehát ez a lelet ás gyümölcsösre utal. Ugyancsak gyümölcsösben termelték azt az almát (Malus pumilla Mill.) is, melynek magjait megtaláltuk. A mag alapján csak annyi állapítható meg biztosan, hogy nem vadalma terméséről van szó, ^ennél többet azonban sajnos nem mondhatunk. Mondtuk, hogy különböző mezőgazdasági szerszámofic bizo­nyos fölidművelést tételeznek fel a vár lakói részéről. Elképzelhető­nek tartjuk, hagy а vár közelében gyümölcsöskert állt, melynek gondozását is a vár népe végezte. Említettük, hogy a vár ciszternáját sajnos nem találtuk még meg. Váraink életéből ismert szórványos adatok alapján tudjuk, hogy a ciszterna vizét csak ostrom esetén használták fel, egyéb­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom