Koppány Tibor - Sági Károly: A Kereki Fehérkővár története (Somogyi Múzeum 9., 1967)

ként naponta hordták a ivarba az ivóvizet és a háztartáshoz szük­séges vizet is. Ezzel kapcsolatban Gyuüaffy László csobánci esetét szeret­nénk említeni. Gyuüaffy János panaszt emelt testvére, Gyuüaffy László ellem a nádornál, hogy az a sógornőjét »Choroin, Dorlkó asz­szont éktelen szíitokfcal illette«, amire három, jobbágyuk is meg­esküszik, ha kell. Gyulafify László is ír a veszekedésről 1559. szep­tember 1-én a mádomnak: »Tuggya azt Te Nsgod, hogy itt az vár­ban csatorna kút vágyom és én azt a ház szükségééirt nem hagyom merni, seirn az én szükségemre, sem az övéire, hanem a hegy oldalijá­ban vágyom eleven: kút és nekem onnan hoirdanak vizet minden szükségemre. Mert a várbeli kúton vagyon egynéhány éve, hogy lakat sziokott állni...« A víz éppen úgy alapja a védelemnek, mint a katona és fegyver. Érthető, ihogy a eiszteirna vizére vigyáztak, A csobánci csa­torna kútról tudjuk, hogy a tetőzetek vizét gyűjtötte össze. Lehet, hogy hasonló volt a fehérfcői ciszterna 'megoldása is. Tafcíáts Sándor írja: »-Nemcsak a középkorban, hanem a XVI— XVII. században is a nálunk megfordult utazók és követek rendesen írják, hogy Magyarországon ihatatlan a víz. A magyar urak leveleiből is megtudjuk, hogy nyáron át maiunk fellépett sok betegségnek az oka az ivóvíz volt. Hadakozás idején különösen nagy és sok bajnak forrása ez a rossz ivóivíz. Zrínyi György írja 1575-ton: «-Bort küldjön Ke(gyelme)d pénzre, mert az uraim a víz­től mind elbetegednek . . .« Borkészlete minden várnak volt. Kerekibem a pincék .marad­tak viszonylag épen. Ezekben tárolták a Várhoz tartozó birtokok által beszolgáltatott bordézsmát, amiből a várnép rendszeresen ka­pott. A pincében tárolták a tartalék élelmiszerkészletét 1®. Sózott és füstölt disznó- és marhahús lehetett itt bőven. Ha ostromot vár­tak, kiegészítették és növelték az élelmiszerkészletét. Órányi Józsa többször említett sünregi kapitány írja Payiazit hegyesdá. torok Vaj­dáról 1562. március 24-én: »Payazit vajda Hegyesdíbe sok ires hor­dókat vitetett és minden map vizet hordat, úgy tölteti az hordó­kat . . . Blést is sokat szerzett bele.« Külön kell szólnunk a kereki vár emésztőgödréíben talált szőlőmagvalkiról (Vitis vinifera L.). Valamennyi mag csőrrel kicsú­csosodó, tehát vadszőlő magja nem lehet. A füleki várban szőlő­metsző kacort találtak, a sümegi várban olyan kétágú szőlőkapa került elő, amilyent ma is használnak még Tokaj köVes talaján. 1562-ben jelenti Órányi Józsa a nádornak, hogy »Symeg vára kert­jében termett lúgos bort« elkül To. A sümegi vár közelében lugas 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom