Dr. Hoss József: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben (Somogyi Múzeum 8., 1966)

Búzalisztből kelt és nyújtott rétes készült, kalács, (ennek különleges formája a »bödmenkalács-«) kelt fánk. Ezek elég ritkán kerültek az asztalra. Ha a két község táplálkozását áttekintjük, feltűnik a cukor kevés használata. Az említett Fékeibe Sándort elküldte jobhmódű gazdaasszonya búcsú előtt a (boltos zsidóhoz kiéit darab tojással. Meghagyta neki, hogy egyikért hozzon élesztőt, másikért cukrot. Mit kaphatott érte? S ezt a bevásárlást .(búcsúikra, tette. Elgondolhatjuk, mii jutott a hétköznapokon a szegényebb sorsú családoknak. Két jellegzetes tészta ételüknek nyersanyaga, száraz kelt tészta. >чМакгапуога«: ha volt a háznál kemény balács vagy száraz kenyér, azt leszelték, megsózták, annyi tejjel leöntötték, amennyit a száraz tészta felszívott magába. Aztán kevés olajjal vagy tejföllel megöntözték és cseiréptepsiben kemencében addig sütötték, míg rotyogni kezdett. A ^buibuta« ünnepi eledel volt. A háziasszony fcb. 3 nappal az ünnep előtt kis fehér kenyeret sütött, s azt napokon át szárogatta. Az ünnep reggelén kockára vagdalta, leöntötte tejjel, a száraz tészta a tejet felszíta és megdagadt. Tejífiöllel és túróval összekeverve fogyasztották. Húst sokféleképpen használtak fél a szentpáliaik és varjaiskériek, azaz, sok állatfajta húsa került az asztalra és az elkészítés módija is sobfiéle. A húslevesekről már volt szó. A továbbiakban állatfajtánként vesszük sorra <a. húskészítési el járásokat. ÍAZ egyik legősibb sütési eljárás a halaknál volt ismeretes, amákoir is parázson- egyszerűen megsütöttek. Ehhez hasonló eljárás más húsfélénél nem ismeretes csak a gyűrűsgombánál. Ennek sütés előtt [lehúzzák a bőrét, aztán a gomíbát parázsra helyezik. Mikor megsült megsózzák, ímegpaiprifcázzák. Az otthon főzött (halételek közül a legegyszerűbb étel a tepsiben sült hal: a megtisztított halat megsózták, (megpapribázták, kevés lisztet szórtak rá, s esetleg bevés 'lével tepsibe tették, olajjal, ritkán zsírral bissé megöntözték. Akkor lehetett kivenni a sütőből, miikor már sercegett. Fogyasztották külön a főtt Növesztette (hallat sózva, pajpribázA ^halkocsonyát«: .(leginkább csíbból) igen kedvelték. A csíkokat fel sem bontották, csak a fejét vágták De, ínért epéje a feje közelében volt, s különben megkeserítette volna az étel íziét, A csíkot sós 'víziben főzték, főzés után de kellett hűteni. Az élvezet tetőfoka az volt, ha ikrás állapotban kerülhetett a fazékba a csík. Ha halból készült a kocsonya, a halat ki bellett belezni. 39