Knézy Judit: A hedrehelyi gölöncsérek (Somogyi Múzeum 7., 1966)

nyérok albroimcsoe fazekak, egyéb fazekak, talpais és szűktalpú bögrék, kiugilófsütő, lábosok, tejesfaziekak, kancsók, virágcserepek, köpülő. Rippl-Római Múzeum Fotótára: 2423, 2420, sz. fotói és 189, 186. sz. fotók. Ugyanezeket sorolja feŭ Czug i. m. 17—20 lapig. 49. Az emilítettelken kívül paprika és hagyma árusok Géderlakról és Aszódról, Saját gyűjtés 1966. jam. Gelencsér Sándor: Házaló árusok a Kapcsmentén. 1960. Kézirat. Adattár 297. és 299. tétel. Matter János: Trencsén megyei drótosaink. Csurgói Gimnázium Evkönyve 1898—99. 1—65. p. 50. Czug Dezső i. <m. nem említi a bungcmyaval vialó cserét (Fazekasműhelyeiktől a Magyarszoimbatfaii Keráimiagyárig. 15—16. 51. Czug, i. ím. a kukoricával való cserét a Dráva mentére teszi, ide nemigen jaitottaik le a ihedirehelyi fazekasok (Dnivafok, Berzence). 52. Rendeletek tára 1881—1930. Ármeghatározást a miniszteri unni rendeltetekben osalk a vám alá és fényűzési adó alá eső árunak adtak. 53. Hedrehely monográfiája. Adattár 102. sz. »... Régen flátengelyes kocsikkal járták... sokszor nagy távolságira, több mapi járóföldre kellett elvimmiök a termémyeket... az út nagy része földút-« továbbá leírja, hogy a Hemicsót Hedirehellyel, а Sarai tiapusztát HedrehHylyel, Visnyét Hedrehellyel összekötő utak földutak voltak •>... Öszí esőzések utam járhatatlanmái lett az agyagos út«. 54. Kresz Mária szíves útbaigazítása. 51