Draveczky - Sági - Takáts: A Somogy Megyei Múzeumok régészeti adattára (Somogyi Múzeum 2., 1964)

húzódik, és Tamás Gyula talált edényeket. (Sm. M. A. Isz.: 183. 64—67. old.) Alsóbü pusztán észak-déli irányú dombon Árpád-kori település ós temető található. A Szállási dűlőben Tamás Gyula szántás közben, kőfalat talált. Feltehetően római kori. A Varsalik dombon római tegulákat és edénytöredékeket lehet találni. (Sm. M. A. Isz.: 563.) — — — Az ún. „Pogányhányósban" őskori halomsírok vannak. Az apánkai erdőben körsáncos őshalmok húzódnak. (Kraft Gyula igazgató közlése, terepbejárás 1955.) (Sim. M. A. Isz.: 563.; Sm. M. R. T. T. É.: 42.; Sm. M. A. Isz.: 562:) A község galambosi része már a honfoglalás előtt is lakott volt. (Arch. Ért. 1903 282. old.) SOMOGYSÁMSON Itt található Böki község helye, románkori templomrommal. Maróth-pusztán az erdészlakástól nyugatra a mezőn templom-alapfalak vannak. Egy részét ennek 1945—1946-ban elbontották. (Sm. M, A. Isz.: 202 1—6. old.) SOMOGYSÁRD A koroknyai középkori várfalakról, sírok, fegyverek és lószerszám-majradványok. (Sm. M. Szl.: V—VI. 319—324. Sm., M. A. Isz.: 564.) 1950-ben Mátyás cíimertöredéke és fegyverdarabok kerültek elő. (Sm. M. A. Isz.: 564.) SOMOGYSZENTIMRE Az erdei vízmosásnál 1949-ben neolitikus, bronzkori edénydarabok kerültek el. (Sm. M. Szl.: I. 441—448.; Sm. M. A. Isz,: 565.) SOMOGYSZENTLÄSZLÖ Veszélyeztetett paleolit (?) település található. Leletmentés. (Sm. M. A. Isz: 581., 582.) SOMOGYSZIL 1925-ben neolitkori kőbalta került elő. (Sm. M. Szl.: I. 108; Sm. M. A. Isz.: 568.) Í947-ben igen sok neolitikus és bronzkori 45