Pásztora Zsófia (szerk.): A pásztorok világa. A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Látványraktárában őrzött pásztorfaragások katalógusa - Mesélő tárgyak 1. (Kaposvár, 2018)

Bevezetés

S bár ezek közül a tárgyak közül valóban sok van, amely a néprajzi gyűjtemény legszebb darabjai közé sorolható, gyakorlati oka is volt annak, hogy ilyen nagy számban gyűjtötték őket.

A múzeumok életében a kezdetektől fogva máig központi problémát jelent a tárolás, raktározás kérdése. Dr. Viski Károly, a Nemzeti Múzeum őre 1927-ben a következő sorokat írta a „Nagyméltóságú Miniszter Úrnak" a kaposvári múzeumban történt látogatásáról: „Gönczi Ferenc a gyűjtemények kétségbeejtő, krónikus elhelyezési nehézségei között gyűjtőmunkáját kénytelen volt a népélet és nevezetesen a népművészet, továbbá a szellemi hagyományok oly szűkebb körére korlátozni, amilyet az elhelyez- Takáts Gyula

hetőség szabott eléjeZ'1 A nagyobb méretű bútorokhoz és gazdálkodási eszközökhöz képest kisebb pásztorfaragások és a szőtt, illetve hímzett textíliák könnyebben elhelyezhetőek voltak. A gyűjteményi stratégiához az is hozzájárult, hogy ezek a tárgyak az átalakulóban lévő paraszti társadalom leglátványosabb darabjainak számítottak. A gyűjtők egy eltűnőben lévő világ értékeit kívánták „megmenteni" az utókornak, a szelekció azonban az értelmiségi réteg erősen esztétizáló szempontjai alapján zajlott és nem feltétlenül esett egybe a kutatott paraszti társadalom értékrendjével. Éppen ezért a néprajzi gyűjtemények nem értelmezhetőek csupán a paraszti réteg tárgyi világaként, hanem sokkal inkább egy dialektusként, amely legalább annyira szól a kutatókról, mint a kutatottakról.

Istállók a Mernyei uradalomban, Heténypusztán. 1890-es évek. Ismeretlen szerző felvétele.

(MMgMA VII.A. í/^gigo)

1 Dr. Viski Károly levele. Kelt Budapesten, 1927.12.27-én. Gönczi Ferenc hagyatékából, Fülöp István gyűjteményéből. RRM-NA (Itszn.)