Varga Máté: Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 3. (Kaposvár, 2020)

Az Árpád-kor pénzverése

AZ ÁRPÁD-KOR PÉNZVERÉSE • 4. V I T R I N

A honfoglaló és államalapító magyarok csak I. (Szent) István idején kezdtek el pénzt verni. Azonban már ennél korábban, a vándorlás során, és a nyugati országok, valamint Bizánc ellen vezetett hadjáratok ideje alatt kapcsolatba kerültek különböző pénzekkel. Ezeket a hadjáratok idején feltételezhetően használták is: élelmet vásároltak belőle vagy éppen kémeket fizettek. A Kárpát-medencébe hazatérve a pénzek fizetőeszközként már értéktelenné váltak, ezért azokat nyersanyagként használták fel különböző ezüst vagy ezüstözött tárgyak készítésére. Ezen kívül az érméket sírba helyezhették halotti obolusként, díszíthették vele a férfiak övét vagy a nők ruháját, lószerszámát.

Az első ezüstből készült dénárokat I. István verette bajor mintára. Az őt követő uralkodók is hasonló stílusban készítették el pénzeiket. Az előlapon az uralkodó neve, a hátlapon PANNONIA vagy REGIA CIVITAS feliratok tűnnek fel. Bár egy-egy uralkodó érméi ránézésre hasonlóak, azokon nagyon sok kis változtatást hajtottak végre, és I. András uralkodása alatt megjelennek rajtuk a sziglák. All. századi érmék közül Salamon pénzei tűnnek ki, amiken koronás királyalakok tűnnek fel. Koronás királyfejek feltűnnek még László és Kálmán pénzein is, azonban ezek kevésbé kidolgozottak. László pénzein új elemként jelenik meg a három kereszt, ami később több érmén is feltűnik. Kálmán idején a pénzek mérete, súlya és finomsága rohamosan elkezd csökkenni, azonban még az ábrák (királyfej, keresztek) és köriratok kivehetőek. 11. századi sajátosság volt, hogy a hercegek is - akik a dukátust birtokolták - verettek pénzt, erre utal az érméken lévő felirat, pl. BELA DVX. A 12. századi érmék között számtalan olyan van, amelyekről felirat híján nem dönthető el biztosan,

Aba Sámuel magyar király mindössze három évig uralkodott. így pénzei ritkának számítanak. Szerencsés módon ennek a példánynak a lelőhelyét is ismerjük. Molnár István somogybabodi ásatásán került elő.