Varga Máté: Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 3. (Kaposvár, 2020)
Az Árpád-kor pénzverése
hogy melyik uralkodó verette. Ezeket a szakirodalom név nélküli dénároknak nevezi. III. Béla idején különböző állatalakok (sas, oroszlán) tűnnek fel az érméken. III. Béla két típusú rézpénze igazi kuriózumnak számít az Árpád-kori pénzverésben. Bár igen nagy számban kerülnek elő ezek az érmék, eredetük a mai napig vitatott. A 13. században újra megnő a pénzek súlya, éremképükön sok figurális elem (királyábrázolás, állatok, templom) jelenik meg, és feltűnnek a magyar címerelemek (vágások, kettős kereszt). Gyűjteményünkben a 11. századi érmék főleg sírokból származnak. A temetőkben nagyjából Kálmán király koráig figyelhető meg a halotti obolus adás szokása, ezután már sírokban nem találkozunk érmékkel. Országosan is ritkaságnak számít Aba Sámuel ezüst denáija, ami Somogybabod mellett egy kora Árpádkori településen került elő. A 12-13. századból kevés érmét tartalmaz a gyűjteményünk, III. Béla rézpénzei a leggyakoribbak, de ez tükrözi az országos viszonyokat is. Ezeket a rézpénzeket sokszor másodlagosan felhasználták, átfúrták őket. Az Árpád-házi pénzek külön csoportját képezik a báni vagy más néven szlavón dénárok, bár ezeket még a 14. században is készítették. Az éremképük szinte végig állandó volt, főleg a hátoldalon megjelenő különböző jegyek utaltak a különböző kibocsátókra, míg az előlapon lévő nyest Szlavónia címerállata. A minőségük általában jó volt, azonban ismerünk gyenge ezüsttartalommal készült példányokat is. A külföldi pénzeket egy 12. századi bizánci érme képviseli. II. András korában a Magyar Királyság területén gyakoriak voltak a külföldi, ún. friesachi dénárok. Ennek ellensúlyozására kezdtek el itthon is jó minőségű ezüst pénzeket verni, ahogy ezt a Bárdudvarnokon talált darab is bizonyítja. Bárdudvarnokon került elő egy jó minőségű, ún. szlavón dénár, amiket a 13-14. században készítettek a Drávától délre lévő területeken. Az ezüst érme előlapján látható nyest a mai horvát címerben is megtalálható.
