Varga Máté – Költő László: A csökölyi tallérlelet - A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 2. (Kaposvár, 2018)
A csökölyi tallérlelet. Tallérok Somogy megyében
erdélyi vagy svájci veret. A 17. századból már kevesebb tallér ismert, azonban ekkor gyakoribbak az olyan leletek, amiben kizárólag tallérok voltak. Az egyik ilyen a Nemespátrón talált, amiben 25 darab volt, 1-1 magyarésnémetmellettfőlegosztrákkibocsátásúak.IdőbenazegyiklegközelebbileletaDrávatamásiban előkerült, 1661-es záródású tallérlelet, amiben szintén 54 darab tallérvolt,illetveaTaranyban talált, tallérokat is tartalmazó lelet. Érdekesség, hogy Taranyból egy másik, 1636-ból származó tallérlelet is származik (44 db). Kevéssel később, 1665-ben záródik a Nagybajomban talált lelet, amiben főleg osztrák és németalföldi tallérok voltak. A szőlősgyöröki leletben is csak tallérok voltak, néhány magyar veret mellett főleg osztrák veretek, valamint néhány német és spanyol tallér, záródása 1658. Egy ismeretlen lelőhelyű, de Somogy megyei lelet pedig 1659-ben záródik, és szintén csak tallérok voltak a leletben. Elszórva kerültek elő még tallérok Göllében és Kerekiben is. A 17. század végi leletekben már nagyon gyakoriak a 2/3 tallérok (Buzsák, Kötcse, Fonó). A legnagyobb számban a hoboli éremleletben láttak napvilágot tallérok. Bár ezt a leletet 1686-ban rejthették el, ennél jóval korábbi érméket is találunk benne. 74 darab tallért tartalmaz, amik között vannak magyar, osztrák, német, németalföldi, valamint a ritkábban előforduló lengyel tallérok is. Ugyanilyen darabszámú (54 db) tallérlelet ismert Baranya megyéből Kővágószőlősről, ebben többségében magyar tallérok találhatóak. Záróverete 1660-ban készült, elrejtése pedig Zrínyi Miklós 1664. évi hadjáratával hozható kapcsolatba. Szintén ebben a korszakban (1651-1659) rejtették el az alábbi Baranya megyei éremleleteket, amelyek kizárólag tallérokat tartalmaztak: Erdősmecske, Himesháza, Vásárosdombó. A csökölyi tallérlelet záróverete 1650-ben készült. Az elrejtésének pontos időpontját nem tudjuk meghatározni, de feltételezhetjük, hogy ez is Zrínyi Miklós 1664. évi hadjáratával van kapcsolatban, aki visszavonuló csapataival Szigetvár és Segesd között érinthette Csököly térségét is. Ez egy lehetséges ok, hogy miért maradt földben az éremlelet, de más lehetőség is elképzelhető.
