Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
2. Sopianae a 3–4. században
2. Sopianae a 3-4. században24 A bennszülött alapítású24 25 és névadásé26 település épületeinek használata szempontjából a római kor idején fontos, sőt időszakhatárokat jelző szerepe volt a mindenkori belpolitikai és katonai helyzetnek. A település kőből való építési korszakának kezdete legkorábban csak a 2. század első felére tehető, hiszen Kelet-Pannonia városiasodása is Hadrianus alatt indult (Mócsy 1962 597, Töth E 2006A 59 Visy 2013 101). Korábbi elképzelések szerint Sopianae már a 2. században megkapta a városi rangot (Fülep 1984 270 1987 31), ami kevéssé valószínű (NagyT 1987-88 239). A 2. századot aztán olyan építési korszakok követték, melyek továbbra is az időnkénti háborús pusztítások és Pannónia politikai állásának függvényei voltak. A Mecsek lábánál fekvő mocsaras terület dombjain kialakult őslakos telepekből tehát a Kr. u. 1 -2. században még csak kisebb települések laza láncolatának élete folytatódott a római korban (Sopianae tér - Kossuth tér - Hőerőmű), a későbbi fórumnál pedig még iparterület volt (Visy 2013 104). 2.1. A 3. század A határvédelmi pozíció és a Mócsy András által illyricumi szoldateszkának nevezett uralkodó réteg (Mócsy 1974A) lehetőségeinél fogva Pannónia kivételesen támogatott helyzetbe került. Erre az időszakra esik Pannónia Hadrianustól kezdődő municipializálódásának felerősödése is. A 212. évi quad betörés csak ÉK-Pannoniát érintette, a 230-as évekre tehető szarmata betörés hatása pedig egyelőre kevéssé ismert. Nem úgy a 259-260-ra tehető roxolán támadás, mely legalább akkora károkat okozott, mint korábban a markomann-szarmata háborúk, azzal a különbséggel, hogy az újjáépítés Pannonia-szerte is lassabb volt. Ekkor pusztultak el a 2. század végén épült kőalapú gerenda-patics falú házak Sopianaeban (Fülep 1984 33 Visy 2013 113). A 268-270 körüli szarmata támadás legfeljebb csak a Dráva alatti területeket érintette (NagyT 1987-88 241), így Valeria provincia lélegzetvételnyi időhöz jutott. Probus császár saját katonáival végeztette az újjáépítési munkákat, amit Galerius császár feleségével, Valériával együtt folytatott. Sopianae helyzete ekkor részlegesen ismét különbözött a tartományétól, városi építkezései terén talán meg is előzte azt. A 3. századtól megnövekedett pénzforgalom (Fülep 1984 231), a tartományi főpapi feliratok, valamint Sopianae Intinerarium Antoninin belüli kiemelt említése27 alapján Tóth Endre azt is felvetette, hogy Mursa rovására a tartományi gyűlés (concilium provinciáé), illetve a császári kultuszközpont (ara August!) 260 körül ide kerülhetett (Tóth E 2001A 1130-1131 2006A 49-64 2006B 58-60 62). Azltinerarium Antonini anyagának összeállításakor (legkorábban 294-295 körül) Sopianae talán már város volt (NagyT 1987-88 219Tóth E 2006A 61). Maximinus Sopianae helytartói hivatalában dolgozó karp származású apjáról szóló feljegyzés alapján (Ammianus Marcellinus: Rerum Gestarum Libri XXVII11,5. Szabó Á 1999) pedig nagy biztonsággal feltételezhető, hogy a 3. század végére ebbe a gyorsan fejlődő városba helyezték az új Valeria pro24 Sopianae kutatástörténeti összefoglalóját adta meg Fülep Ferenc és Lengvári István (Fülep 1984 9-11 Lengvári 1999), kutatástörténeti bibliográfiáját pedig Lengvári István (Lengvári 1994-95 1996 2003 2004). 25 Kelta (Hercuniates), illetve pannon-illyr (Andizetes) népelemek éltek a Mecsek előterében a rómaiak előtt (Maráz 2013 91 Visy 2013 97). 26 A Sopianae név eredetére több elmélet is van. Legvalószínűbb, hogy a nedvességet jelentő indoeurópai seup szótőből származik (Visy 2013 99). Pécs területét ugyanis a Mecsekről lefolyó állandó és időszakos vizek valóban mocsarassá tették. Ezeket a mocsarakat a rómaiaktól kezdve egészen a 20. századig több hullámban csapolta le a város lakossága (Lóczy - Gyenizse 2013 26). Josef Schwing nyelvtörténész azonban nem fogadja el ezt a magyarázatot (Schwing 2009 6-15). A településnév tisztán személynévi eredete (Sopios, Sopius, Sopianus - Tóth E 2005 52) viszont kevéssé valószínű. Latin többesszámú alakja: Sopianae - ez megfelel az őslakos településsor/vicusok láncolata egységes római kori megnevezésének (Hőerőmű - Sopianae tér - Makárhegy vonala, melybe a Jakab-hegyi vaskori erőd már nem tartozott bele, hiszen nem volt mocsaras). Ez a többesszámú alak pedig a város 3-4. századi eggyéválásakor is megmaradt. (A kezdeti időkben hasonló okból például Salona nevét is többesszámban használták, de ez később singularis alakot kapott - Dyggve 1951 5). 27 Sopianae az it. Ant. adatai szerint már praesidiális székhellyé válása előtt útcsomópont volt. Ami azt illeti, valószínűleg már a vaskori kereskedelmi utak is erre vezettek (Maráz 2013 92).
