Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
13. Szent István és a pécsi ókeresztények
7 3. Szent István és a pécsi ókeresztények 233 deklaráltan új szervezetként jelent meg az alapítólevélben (Fedeles 2008).1098 Ez az ambivalencia azonban csak számunkra létezik, all. század elején a pécsi ókeresztény püspökséghez jogutódként való hivatalos kötődés lehetősége nyilván fel sem merült. Bőven voltak persze olyan európai püspökségek, ahol a 4-5. századtól folyamatos volt a keresztény szervezet. A legismertebb természetesen a római püspökség kontinuitása lateráni, majd vatikáni helyszíneken, illetve a Péter és Pál hamvai felett emelt templomokkal (Basilica di San Pietro, Basilica San Paolo fuori le mura). Azonban a német nyelvterületek kontinuus egyházközpontjaiban a legtöbb esetben feledésbe merült az eredeti mártír/szent antik emlékhelye és sokszor a neve is (Schmidt 2000 258-283). A Balkánon a Konstantinápoly által támogatott parasztkatonaság’099 ereje is segítette a keresztény népesség fennmaradását a barbár dúlások idején,”00 nem beszélve a jövevény germánok közt elterjedt ariánus tanokról, melyek ekkor az ortodox-keresztényekkel szembeni vallási türelmet támogatták. Az 5-6. században a Dunántúlon megtelepedett germánoknak volt némi nosztalgiájuk a Birodalom egykori kulturális és vallási hagyományai iránt,1101 az avarokig fennmaradt római-bizánci-germán utódlakosság fontosságát pedig kezdi újrafelismerni a régészet (Keszthely, Tác),1102 (Garam 2001 Vida 2009 113). A római egyház hivatalos jelenlétében viszont a 430-as évek és 1009 között mégis több száz év hiátus keletkezett Pécsett, aminek kitöltésére egyelőre kevés adatunk van."03 A helyi ókeresztény hagyományok eltűnése mellett ez a nagy időbeli távolság a második oka annak, hogy Szent István teljesen új egyházszervezetet hozott itt létre. A harmadik ok, hogy a magyarság keresztény hitre való áttérése az egész országot érintő „program" volt. Előjátéka 962/963-ban a Taksony fejedelem által Rómából kért missziós püspök lett volna, ami nem teljesült. 972 környékén, a quedlinburgi birodalmi gyűlésen történt követjárás előtt Prunwart missziós püspök már megkeresztelte Gézát, megalapították a pannonhalmi apátságot és az esztergomi várban felépült a Szt. István mártírnak szentelt templom. Ezután az új, 11. századi egyházmegyék István király általi alapítása Gizella bajor papjainak segítségével három szakaszban történt. A püspökségek alapítását gyakran az országon belüli (térí- tő)hadjárat kellett, hogy megelőzze, mint például Erdélyben Gyula ellen. Ez történt a pécsi esetben is, amikor Szent István azokat a fekete magyarokat győzte le, akiket előzőleg Querfurti Brúnó nem tudott megtéríteni.1104 Az ekkor alapított pécsi püspökség valóban egykori római területekre került, de a Duna K-i oldalán korábban nem létezett ókeresztény városi püspökség.1105 A megszakadt pannoniai kereszténységhez való visszatérés így csak az akkori Magyarország területének kisebb részét érintette volna, megbontva az egységes rendszer létrehozásának folyamatát. Az 1030-ig létrehozott 8 egyházmegye közül ugyanis csak három: a győri, a veszprémi és a pécsi érintette az egykori Pannónia területét (az esztergomi már a Dunától északra volt). 1098 Szent István idején nem csupán az egyházszervezet kiépítését, de a magyarországi/pannoniai térítést is élőiről kellett kezdeni (Szőke 1998 287). 1099 A vidéken élő curialesnek és a gazdagabb parasztságnak egymással és az állammal közös érdeke volt a földterületek védelme a Balkánon. Korábban egymástól távolinak tűnő társadalmi rétegek anyagi kultúrájának színvonala is közelebb került egymáshoz a régészeti emlékek alapján, ami a közös érdekeket és akár a közös és együttes fellépést is feltételezi (Sodini 2003 39 43). A területvédelmet a belső erődök és erődített refugiumok (például a boszniai Vrbljani bei Kljuc, Bugargrad, Sarajevo-Debelo brdo, Carakovo bei Prijedor, Makljenovac bei Doboj, Biograci, Vidosi bei Livno stb. - Basler 1993 Taf. 9-11.), valamint erődített bazilikák (Dyggve 1951 83) segítették. 1100 A balkáni templomok folyamatos fennmaradásának 6-9. századi példái: Migotti 1992 JakSiC 1993 1101 A betelepülő germánok olyannyira méltatták a birodalmi viszonyokat, hogy Itáliában például a gót korszak végéig többé-kevésbé fennmaradhatott a régi római infrastruktúra (Wickham 2003 391). A kereszténység (elsősorban az ariánus) pedig kimondottan az 5-6. századi germán identitástudat része lett, amit a német szakirodalom nyomán ma már a magyar kutatás is kezd elfogadni (Hudák 2012 43 Tóth E 2013 213). 1102 Egyes kutatók szerint például a Pécs-környéki keresztény témájú dobozfibulákat viselő avar nőkről kevéssé állítható, hogy maguk is keresztények voltak (Vaday 2013 3), mások szerint viszont még a pogány jellegű sírokról sem lehet egyértelműen azt állítani, hogy pogányok (Hudák 2012 17). A görcsönydobokai (Cselegörcsöny) dobozfibula hátoldalán azonban ott látható a két bekarcolt kereszt (Tóth E 2013), ami nagyon is tudatos keresztényekre utal. 1103 A Pécs és környékén talált 6. századi keresztény korongfibulák és a püspök ábrát mutató szajki 7. századi tausírozott kisszíjvég jelentenék a helyi régészeti bizonyítékot a 8. század végén Pannóniában említett tanulatlan papság felé. 1104 Kristó Gyula nyomán Koszta László a Dél-Dunántúlra lokalizálta Brúnó térítőtevékenységének színhelyét (Koszta 2009 20). 1105 A népvándorlás kori germánok (gótok) közt Arius tanítványa, Wulfila térített a 4. században. A létrejött, főleg keleti germán „keresztény szerveződés" azonban terület helyett inkább népekhez kötődött. A nép viszont a bécsi történeti-etnográfiai iskola képviselői szerint nem feltétlenül jelölt egységes etnikumot (főleg nem a hun korban!), (Pohl 202 9 Hudák 2012 17), így a germán kereszténység és egyház jóval nehezebben határolható be, mint korábban a Birodalom városi püspökségei.
