Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)

11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)

tény szimbólumokkal való közös szerepeltetése már keresztényekre utal.9'9 Paradicsom-ábrázolások Pécsett: I. sírkamra boltozata, illetve II. sírkamra oldalfalai. Míg az előbbi épület esetében a Krisztus-monogram jelenléte kétségtelenné teszi annak kereszténységét, az utóbbi épület temetőn belüli elhelyezkedése és kora okán szintén keresztény indíttatásúnak tartható, így növényábráit is a paradicsomi jelképek közé soroljuk. (Ellenkező esetben ez lenne az egyetlen nem keresztény falfestmény a temetőben.) Ugyanakkor több motívum is utal arra, hogy a kereszténység előtti hitvilág elemei a babonával és a naptárral (Sághy 2003 110-111), a pogány ünnepek ismeretével, és a pogány motívumok ábrázolásával együtt (Hudák - Nagy

2005 57) egyszerűen hozzátartoztak az általános késő antik - így az ókeresztény - műveltséghez is (Gáspár

2006 119), vagy ha úgy tetszik, az ikonográfiában a keresztények számára adva volt a pogányokkal közös vizuális nyelvezet (Vanyó 2005 59). A másik oldalról szemlélve a rómaiak befogadókészsége és toleranciája e téren is szinte észrevétlenné tette a keresztény átmenetet (Lanciani 1892 19-20).

11.2.1.3.9. Bibliai jelenetek és témák pogány képek nélküli vagy akár azokkal együtt való ábrázolása.919 920- Eredendő bűn (Ádám-Éva) (I., XXXIII.)- Noé (I.)- Dániel (I., XXXIII.)- Jónás (I.)- Mágusok (I.)- Mária/Madonna (I.)- Apostolok (I.)

11.2.1.3.10. Összekulcsolt kezek. A sírba fektetett halottak összekulcsolt keze a hason vagy a mellkason.921

11.2.1.3.11. Szegényes melléklet drága építményben. Ahogy fentebb láttuk, a keresztény családok vagyoni különbsége nem a sírmellékletek, hanem sírépítményeik gazdagságában, sokszínűségében nyilvánult meg.922

11.2.1.3.12. Ny-K irányítás. A csontvázas sírok tájolása eleinte változatos volt. A 3. század második felétől viszont egyre több lett a K-Ny irányú sír. Sopianae keresztényeinek többségét a 4. század második felében már fejjel Ny felé helyezték el. Sopianae temetőjének ókeresztény részével kapcsolatban annyit megállapíthatunk, hogy a halottakat és sírokat előbb kezdték el a keresztény vallási előírásoknak megfelelően Ny-K irányba tájolni, mint a sírkamrákat vagy a felettük álló épületeket. (Előzék: 11.2.1.3.12.)

11.2.1.3.13. Elevatio/Translatio. Rituális sírfelnyitások a hamvak kiemelése céljából.923 Mártírok ereklyéit Bi- rodalom-szerte felemelték és díszesebb helyen eltemették, bemutatták vagy „széthordták". Pécsett az I. sír11.2. Antik és ókeresztény temetési temetkezési szokások (a sírok régészeti képe) 199

11.2.1. A kutatás korábbi teóriái Sopianae pogány és ókeresztény temetkezési szokásainak elkülönítésére

11.2.1.3. Korábbi elméletek Sopianae keresztény sírjainak jellemzőire vonatkozóan

919 Érdekes együttállás látható az aquincumi katonaváros nyugati temetőjének sírfestményén (Topál 2002 69). Bár a Krisztus-monogram a 4. század első felében még nem jelentett feltétlenül keresztényeket, a század 2. felében temetői ábrázolásként már minden bizonnyal rájuk utalt. Az Aquincumban vele együtt szereplő további festett jelképek (galambok, olajág, rács, virág) egyenként szintén előfordulhattak pogány környezetben, ugyanakkor temetői felbukkanásuk és együttes szereplésük okán feltétlenül ókeresztény kontextust jelölnek. Ez a fajta jelentésátvitel, jelentésváltozás más lelőhelyek esetén is nyomon követhető. A jelentésváltozás lehet azonban ellenkező irányú is: ládikák bronzlemezein látható bibliai és pogány eredetű jelenetek együttese akár pogány tulajdonosra is utalhat (Tóth E 1990 28 2006 70).

920 A pannoniai temetői emlékek közül a kutatás legújabban csak a pécsi sírkamrák egy részére mondja ki minden kétséget kizáró keresztény jellegüket (Schmidt 2000 321).

921 Nyssai Gergely írt hasonló esetről nővére temetésekor (Vita Sanctae Macrinae 986C). Korábban Tertullianus is megemlítette a halott kezeinek imapózba helyezését, de a 2. században azokat temetéskor még visszahelyezték a test mellé (De Anima Ll). (A pannoniai temetőkben észlelt összekulcsolt kéztartásról: Vágó - Bóna 1976 157-158 Pozsárkó - Tóth I. Zs. - Visy 2007 86). 4. századi ábrázolásokon az imapózt ugyan még nem az összekulcsolt kezek jelentették, a halottakat viszont már nem lehetett oráns tartással, feltartott kézzel eltemetni. Elképzelhető, hogy a kéz összekulcsolása éppen a halott testek elrendezésénél jelent meg először, így akár felül is vizsgálható az az állítás, miszerint a kéz összekulcsolása későbbi fejlemény és csak a feudális hódolat gesztusából ered (Hamman 1987 184).

922 Alsóhetényben és a ságvári I. sírépület esetén a mauzóleumon belüli sírokban nem volt melléklet, míg az épület körüliekben igen (Tóth E 1990 24-25 1994B 250-251 Schmidt 2000 288). Tóth Endre ezen jegyek alapján kereszténynek fogadta el az alsóhetényi főépület sírjait (Tóth E 2006B 136).Trierben és Augsburgban - hasonlóan Alsóhetényhez - a halotti ruházat aranyos maradványai is utaltak a melléklet nélküli sír halottjának gazdagságára (Schmidt 2000 255 281). Éppen ezért a görög sírokban Kr. e. 400 körül tapasztalható mellékletekben való szegényedés (Vólp 2002 57) nem hozható fel analógiaként, hiszen ott valóban gazdasági hanyatlás volt az ok, míg a rómaiaknál a Kr. u. 4. században nem feltétlenül az anyagi körülményekre vezethető mindez vissza.

923 Rituális sírfelnyitás szokásának megjelenése Magyarországon legalább a középső bronzkortól már adatolható (Dani - Szabó 2004 101 Fekete 2007 42), de természetesen még egészen más jelleggel.