Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)
192 11. Temetői rítusok, szokások - Sopianae Ókeresztény egyhAza(i) pianae esetében viszonylag jól feltárt temetőről van szó, melynek az ÉNy-i területén elkülönülő keresztény temetőrész jó referencianyagnak bizonyult, míg a többi részen pogány és keresztény sírok keveredését feltételezhettük.879 11.2.1.1. Korábbi elméletek Sopianae pogány sírjainak jellemzőire vonatkozóan 11.2.1.1.1. A régebbi sírok. Kr. u. 313 előttről sem írott, sem régészeti bizonyítékunk nincs a kereszténység helyi jelenlétére. Ha élt is itt néhány keresztény, sírjaik valószínűleg nem különböztek a pogányokétól, vagyis pogány jelleget mutattak. 11.2.1.1.2. Pogány vallási jelképek a sírban. Egy Apáca utcai sírból Mercur-szobor került elő (Fülep 1984 74 278). Ezeket a szobrocskákat utazók, kereskedők szinte amulettként hordhatták magukkal. Valószínűleg nem létezik erősebb bizonyíték egy csontvázas sír pogány voltára nézve, mint a bálványszobrocskák. 11.2.1.1.3. A hamvasztás pogány szokás, melynek tudatos alkalmazása az ókeresztényeknél kizárható (7Kor 42). A pécsi temető területén eddig alapvetően háromféle hamvasztásos sírtípus került elő. Mellékleteik alapján a szórthamvas880 sírok a pécsi temető korai fázisába, a 2-3. századba tartoznak. Idegen etnikumhoz kapcsolható tárgyak vagy jellegek nem kerültek elő belőlük, ezért nem rokoníthatók a karpokoz kötött későbbi alsóhetényi sírokkal (Tóth E 2005). A második típus, a közvetlenül a gödör felett történt ham- vasztást (bustum) mutatja. A XVII. sírépítmény alól előkerült bustum a 2-3. század fordulójára tehető. A harmadik hamvasztásos sírtípust az urnasírok jelentik. Közülük Pécsett kettőt is hagymafejes fibula datált a késő antik időszakra.88' Ezeket a sírokat egyelőre ellenkező bizonyítékok híján a helyben továbbélő 4. századi pogányság legutolsó sírjainak tekintjük. Mindezt figyelembe véve Alsóheténytől eltérően Pécsett a szórthamvas sírok és a ritka besimított edények helyett más jellegekben kereshetjük az idegen, birodalmon kívülről érkezett etnikum(ok) jelenlétének bizonyítékait.882 Ilyenek lehetnek például a vödör sírba helyezése883, a katakombás sír884, esetleg a kőlapokkal fedett sírok (a sírkamrákon kívül). Ezen jellegek azért tekinthetők részben pogánynak, mivel külső, barbár népcsoportok betelepült tagjaihoz köthetők és azok pogány hiten alapuló rítusát mutatják. Ugyanakkor tudjuk, hogy Valens példája óta (332) a germánokkal kötött szerződések részét képezték a keresztény missziók is. A 4. század vége előtt azonban még kevéssé tükröződik az új válás a germánság sírjaiban. 11.2.1.1.4. Zsugorított testhelyzetben történő temetkezés. Az ilyen pózban való temetkezés már az ős- kőkorban megjelent. A 4. század előtti százhalombattai sírok így valóban tarthatók akár a fennmaradt kelta őslakosság emlékének (Topál 1981 80-81). Pannóniában a 4. századra azonban igen lecsökkent mértékben számolhatunk az őslakosok fennmaradt anyagi kultúrájával. A Pannóniába betelepülő csoportok közül a karpok a Kárpátoktól keletre fekvő hazájukban inkább hamvasztottak (Bichir 1967 197), és a szarmatáknál is ritkán fordult elő zsugorítás. A Sopianae melletti zsugorított sírok esetén egyelőre tehát leginkább germán betelepülőkre vagy helyi szolgarétegre gondolhatunk. Pécsett a Nagy Lajos Gimnázium udvarán 2002-ben és a Kossuth téren 2008-ban feltárt 4. századi sírok egy részében zsugorított vázak voltak (Tóth Zs 2008AB 2010AB). 879 Sopianae É-i temetőjében látványosan elkülönülő keresztény temetőrészről van szó, amire azonban nem mindenhol számíthatunk, például a ságvári temetőben a keresztény leletek szóródása alapján nem volt elkülönülés. 880 A külön helyen (ustrinum) elégetett halott hamvait szórták be az erre a célra ásott gödörbe. 881 Sopianae É-i határában két 4. századi urna került elő. Az egyik a Ferencesek utcájában (Sonkoly 1983), a másik pedig a Széchenyi téren (Nagy Lajos Gimnázium udvara, Kárpáti G. ásatása, 90. sír). 882 A Széchenyi téri és Székesfehérvár úti sírokat korábban a zengővárkonyi (Dombay 1957 181), majsi (Burger 1972 64) és bogádi (Burger 1962 111) temetőkhöz kapcsolva a római lakosságtól anyagi kultúrájában kevéssé különböző, betelepült népelemekkel rokonították (Lányi 1972 140 Fülep 1984 280). Másrészt a Sopianae körüli temetők sírjaiban előkerült fegyverek alapján felmerült, hogy a barbár betelepülőket (ha voltak) nagyrészt nem a városban kell keresnünk (Fülep 1984 281-283), illetve a foederatik (ha voltak) a limes-erődökben szolgáltak (Soproni 1985 86-93). Legutóbb a Barbaricumból eredő hatások Intercisán kimutatható két fontos régészeti bizonyítékára derült fény (Visy 2005). 883 Nagy Lajos Gimnázium udvara, 108. sír. 884 Padmalyos sír vagy fülkesír (Nischengrab, niche grave). Speciálisan idegen sírtípusok. A Czinderi utcai temetőben 4. századi katakombás sír került elő. Pannóniában kevés példa akad rá: Intercisa (Vágó - Bóna 1976 144 Visy 2005 214- 216), Keszthely-Fenékpuszta, Dabronc (Sági 1983 110 117), Ságvár (Gosztonyi 1943 120). A rítus a kelet-európai sztyeppe őskoráig vezethető vissza. Kr. u. 4-6. századi megjelenése a Kárpát-medencében egy volga-környéki népesség betelepüléséhez köthető, vagyis nem karpok és nem is keleti-germánok, hanem egy iráni népcsoport tagjai temetkeztek így.
