Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)

11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)

188 11. Temetői rítusok, szokások - Sopianae ókeresztény egyháza(i) A temetési szertartás változásának nyomai Sopianae temetőjében861 Pogány Ókeresztény 1. Ravatal II. Temetési menet- halottaskocsi- gyászoló menet- mimusok- halottaskocsi- gyászoló menet- az ókeresztények sokszor tisztátalan­nak tartották a színészeket- út mentén- általában csak a sírt „szentelik" fel (D.M.)862- út mentén, csoportokban- az egész temető felszentelt terület(?) III. Temető- parcellázás- temetkezési egylet (collegium)- parcellázás- temetkezési egylet (collegium)- egyházi (püspöki) szervezés- elkülönülés a pogányoktól- depositio ad sanctos- sírkertek és mauzóleumok csak a gazdagabb családoknak vagy császá­roknak- sírkamrák Krisztus sírja mintájára, a cella memoriae gazdag családé, mártíré vagy jeles egyházi személyé -temetői bazilika(?) 861 Az antik halottakkal való kegyeleti eljárás szakaszai Ulrich Volp szerint: haldoklás (keresztényeknél bűnbánat, közös ima, keresztjeiének feladása) - a halál megtörténte (halotti csók/az utolsó lélegzet elfogása - Ovidius Tristia 3.3.43./ke­resztényeknél békecsók - Ambrosius De excessu fratris Satyri 1,19.; szemek lecsukása; conclamatio/a halott nevének ki­áltása) - a holttest kivitele a házból - a holttest előkészítése a temetésre (mosdatás, felkenés, felöltöztetés vagy lepel használata - Eusebios Histfcc/VII.22.9.) - praeco alkalmazása (haláleset kihirdetése, temetés megszervezése) - a temetés előtti szertartások (1-7 napig tartó ravatalozás, kondoleálás, keresztényeknél virrasztás zsoltárok és himnuszok ének­lésével, esetleg áldozati liturgia bemutatása) - a temetés (gyászmenet; nyilvános siratás; halotti beszédek/laudációk/ keresztényeknél beszéd a feltámadás vigaszáról; gazdagok esetén látványosságok: színielőadás vagy gladiátorjáté- kok/jeles keresztények esetén liturgia; végül hamvasztás/elföldelés) - a temetés utáni tevékenység (silicernium = ha­lotti tor, megtisztulás, denicales/suffitio = a halott házának füsttel való megtisztítása) - másodlagos temetés (ha szük­séges) - megemlékezések/könyörgés a halott leikéért (Volp 2002 14 71-72 91-92 95 160 172-178 208sk, 232-233). 862 A sír szentsége mellett a pogányok néha az egész temetőt is valamely isten védelme alá rendelhették. Herodes Atticusnak - az ókor legszerencsésebb emberének a családi temetőjét például Minerva és Nemesis kegyeibe ajánlot­ták (Lanciani 1892 290-291).

Next

/
Oldalképek
Tartalom