Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
7.5. Szimbólumok 7.5.12. Korsó és pohár 7.6. Mozaikok - 7.7. Szarkofágok 149 7.5.12. Korsó és pohár Az alapvetően pogány étel-ital mellékletadási szokásból és halotti torból eredő, de a keresztények által is használt szimbólumok szorosan összefüggnek a sírkamrák fülkéivel és a temetkezési rítusokkal, ezért e jelképeket a temetkezési szokások közt tárgyaljuk. Annyi azonban előrebocsátható, hogy a II. sírkamra fülkéjében látható festett korsó és pohár nem az élőkhöz, hanem a halott(ak)hoz tartozik, a bennük levő folyadék sem az élők, hanem a halott(ak) itala. 7.6. Mozaikok661 A pécsi késő antik temetővel kapcsolatos egyik leggyakoribb félreértés a mozaikokhoz köthető. A szakiroda- lom általában egy mozaikos építményről tud, noha a korabeli híradásokból kiviláglik, hogy kettő is volt. Az ismertebbet a Káptalan u. 6. szám (kanonokház) alatt találták, a kevésbé ismertet innen 100-120 méterre délre, a pezsgőgyár pincéjében. A pezsgőgyári lelőhelyen 1883. március 3-án pinceásás közben találták a római sírboltot, mely valószínűleg azonos a mozaik lelőhelyével (Haas 1845 226 Madas 1978 680). A Pajnády-pincét (Scitovszky-terem, Littke Pezsgőgyár), mint lelőhelyet Szőnyi Ottó, majd Gosztonyi Gyula is említi az akkor még Erzsébet sétatérnek nevezett mai Szent István téren, a pezsgőgyárnál (Szőnyi 1925 32-34 Gosztonyi 1941 61 ).662 Erről a mozaikról többet nem tudunk. Ha valamely részlete megmaradt, azt egy jövőbeni ásatás azonosíthatja majd. A Káptalan u. 6. szám alatt talált mozaikokat (Haas 1845 226 Posta 1897 191 Szőnyi 1906 44 1925 58 Madas 1978 284 Petrovich 1983 55) először valószínűleg Gosztonyi Gyula rekonstruálta (Gosztonyi 1943 37). Később Fülep Ferenc és Semsey Andor a töredékeket egyazon mozaikkép részleteiként értelmezve egy 280 cm hosszú sírkamra padlójának geometrikus szőnyegmintáját szerkesztették ki (Fülep 1984 62). Technikailag a nagyobb darabokból kissé egyenetlenül összeállított korabeli mozaikok közé sorolta őket, melyek divatja az 1-2. században kezdődött. A geometrikus minta fekete-fehér típusának változata már a Kr. e. 2. századtól megjelent.663 A fő belső minta két egymásba fonott téglalap nyolcszögű képe, amely keresztként is értelmezhető. Az ovális részekből egybefont darabok gyakoribbak voltak, mint a Pécsről ismert szögletes elemek664 és akár textíliákon is előfordulhattak (Török L 2005 67 Lirsch 2006 46-47). Nagy Lajos a pécsi mozaikok esetében is kifejezetten aquileiai előzményeket feltételezett (Nagy L 1938 134). A pécsi X. sírkamra és a mozaik összetartozása azonban megkérdőjelezhető (Nagy 1987-88 225). A mozaik talán a késő antik temető előtti, 2-3. századi időszakhoz tartozó villa suburbana része volt (Gábor 2005B 16 Visy 2013 131 ).665 7.7. Szarkofágok (illusztrációk:300.p. 7.5.7.1-7.7.2.) A legkorábbi keresztény sírládák a római S. Maria Antica-templomban és a Palazzo di Conservatoriban kerültek elő és a 3. század második feléből származnak. Díszítéseik témái azonosak a katakombákban talált festményekkvel. Téma szempontjából két fő típusra oszthatók. A Paradicsom-szarkofágokon a Jó Pásztor, a Bűnbeesés, Noé, Jónás és Dániel jelenetei láthatók, míg a dogmatikus programú darabokon ószövetségi és új- szövetségi jelenetek párhuzamba állítása (Vanyó 1988 29-30). 661 A mozaikok eredeti megnevezése: opus tessellatum vagy opus musivum, mely utóbbi romlásával alakult ki a mai szóalak (Marucchi - Vecchierello 1935 358). Mozaikpadlóra a Bibliában is van utalás, de nem keresztény, hanem pogány kontextusban (Eszter 1,6). Az itáliai keresztény bazilikákban csak az 5. századtól alkalmazták, a római katakombákban viszont ritkán korábban is. 662 Fentebb már említettük, hogy Pajnády József telke a mai Pezsgőgyár területén volt. 663 Kiss Á 1973 175 - bővebb i rod.: Fülep 1984 63. 664 Hasonló szögletes minta legközelebb Savariából ismert (Köztársaság tér 14-16. - Kiss Á 1973 Taf XIII), távolabb pedig az izraeli Suhmata mozaikjáról is. 665 A Káptalan u. 6. szám alatt előkerült mozaikról bővebben: Vaday A. - Gábor O., Eltemetett római emlékek Pécsett (kézirat).
