Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
150 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok Bár a régebbi kutatás szerint minden szarkofág föld felett állt (Nagy L 1938 132),666 Sopianae mellett a szarkofágok többsége sírkamrákból került elő.667 A pécsi Ókeresztény Mauzóleum szarkofágjánál felmerült a kérdés, hogy a test befogadásán túl milyen kapcsolatban volt a feltehetően keresztény halottal. Ábrái ugyanis elsősorban pogány elemek. A két rövidebb oldalon évszakokat szimbolizáló alakok láthatók,668 melyek a Róma városi szarkofágokon is és a Praetextatus-katakomba pogány festményei közt is gyakoriak a Cupido-ábrák- kal együtt (Lanciani 1892 25).669 A szarkofág tetején az akroterion-maszkok a pogány hitvilágban halotti maszkokként a család elhunyt tagjait, a családot továbbra is segítő manest jelenítik meg.670 A pécsi sírládán látható maszk-ábrázolásokat azonban leginkább a 4. századra kiforrott, stilizált és jelentésében már szinte neutrális témának tarthatjuk. Sopianae késő antik temetőjében a mauzóleumihoz hasonló további díszes sírládát még nem sikerült találni. Keresztények által használt pogány szarkofágokra azonban vannak távolabbi párhuzamok is. A salonai Hippolytos-szarkofágon a csábítás motívumát Phaedra motívumával mutatták be. A magyarázat szerint azért, mert 313 előtt, a keresztényüldözések idején sem a szarkofág megrendelője sem pedig készítője nem engedhette meg magának a keresztény téma ábrázolását (BuueviC 1997). A későbbi keresztény szarkofágokon látható pogány jelenetekben pedig már gond nélkül felismerték a keresztény átértelmezést vagy egyszerűen csak a díszítési tradíciókhoz ragaszkodtak. Bacchikus puttók éppenséggel Helena, Constantina-szarkofágján (Lanciani 1892 199 Sörries 2011 198) vagy a Junius Bassus-szarkofágon is láthatók (Salzman 1990 230). A másik lehetőség, hogy korábbi sírláda ókeresztények általi újrafelhasználásáról van szó. (Sopianae temetőjében például az V. sírkamra küszöbét készíthették el így.) A Mauzóleum szarkofágja esetében azonban ki kell emelni, hogy valószínűleg arra a helyre készült, ahol megtalálták, hiszen a nem látható oldalain a kifaragását nem fejezték be és írás sem került rá.671 További helyhezkötést jelent a szarkofág Ny-i oldalának közepébe faragott pálmamotívum, melynek mását a sírkamra falára felfestve színesben is láthatjuk. Mindezen jegyek tehát leginkább arra utalnak, hogy a szarkofág a sírkamrával együtt készült,672 de jelképeivel nem követte szükségszerűen annak keresztény témáit:673 A keresztény festményekkel ellátott sírkamrába egy látszólag pogány hagyományú szarkofágot faragtak.674 666 Pannóniában a 2-3. század fordulóján jelentek meg a szarkofágok. Eleinte felszínre szánva feliratot és ábrákat kaptak, később viszont a földbe kerülőknél ezek elmaradtak. A 4. században sok korábbi szarkofágot másodlagosan újra felhasználtak. 667 Egyes temetőrészeken - mint például az Apáca utcában - mégis feltűnő a szarkofágtemetkezés hiánya (NagyT 1987- 88 227). 668 A beskai festett pogány sír négy alakja is hasonló jelentésű (Marijanski-ManojloviC 1987 87). 669 A négy évszak ábrázolásának ikonográfiája a hellenizmus idején rögzült, a császárkorban attribútumaikkal együtt külön képi sémává alakult, mely főleg fiatalokként ábrázolva őket a 6. századig jellemző maradt, de már a késő római időszakban allegorikus értelmet nyert. Négyoldalú, négysarkú tárgyakon való ábrázolásuk lehetősége kimondottan adta magát. Ovidius költészetében az évszakok az újjászületéshez is kapcsolhatók (Borhy 2001 30-35), ami magyarázhatja a mauzóleumi szarkofágon keresztény környezetben való megjelenésüket. Róma katakombáinak szarkofágjain is rendre szerepelnek geniusok, büsztök és egyéb pogány-hagyományú ábrák (Marucchi - Vecchierello 1935 269). 670 A halál enyészetét ősidőktől fogva maszkok fedik el (Jerikó, Mykene stb.). A szarkofág gör. szóösszetétel (oapKoyáyoc), jelentése is a test elporladására utal. Közvetlen előzményként a pogány maszkok sírban való ábrázolása (Möbius 1961), és görög maszkos szarkofágok is ismertek. Felvetődött az a lehetőség is, hogy a szarkofág maszkjai akár színházi maszkokat is jelölhetnek, ugyanis a késő-platonikus szemlélet szerint a valóság csak árny világ, de a színház átmenetet képez a számunkra nem látható túlvilág, az igazi valóság felé (Pozsárkó 2004 9-10). Megfordítva: a korai színjátszás és versenyek gyakran kapcsolódtak halotti szertartásokhoz. Ne felejtsük el, hogy bár a maszkok három csoportba oszthatók (színházi, halotti, rituális), mindegyik eredete a rituális használatra megy vissza (Horváth T 2011 193 196). 671 Elképzelhető, hogy a szarkofágot nem helyben készítették (Fülep 1977B), bár a márvány alapanyagának noricumi származása még nem feltétlen bizonyíték erre (NagyT 1987-88 223). Mivel a pécsi Mauzóleum sírkamrájának külső, déli oldalában levő boltozatindítás nem egy másik, vele párhuzamos sírkamra nyoma, hanem az egykori lejáraté, így nincs bizonyíték egy korábbi kubikulum 4. század végi keresztény újjáépítésére. A sírkamra eleve K-i irányításúnak épült és a szarkofág már a belső vakolat és festmények elkészülte előtt a helyén volt. 672 Amennyiben a szarkofág a 4. század végi sírkamrával egyidőben készült, úgy datálása nem lehet 3. századi (Sörries 2011 343). 673 A legismertebb, valóban ókeresztény motívumokat bemutató szarkofág Junius Bassus sírládája. Szenátor tulajdonosáról tudjuk, hogy halálos ágyán keresztelkedett meg, tehát akár az is feltételezhető, hogy szarkofágját csak ekkor kezdték el kifaragni. 674 Ezeket a szarkofágokat az újabb kutatás pogány helyett inkább neutrálisnak nevezi (Koch 2000 Hudák - Nagy 2005 57 Sörries 2011 343).
