Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
2. Sopianae a 3–4. században
14 2. Sopianae a 3-4. században A sírmező használatának korábbi kizárólagos családi rendjét a legnagyobb épületek megváltoztatják. Ezeket méretük és költségeik okán már valószínűleg nem egy-egy család, hanem a keresztény közösség és az egyház emeltette. A Cella septichora és az ókeresztény Mauzóleum felszíni épületei voltak elsősorban közösségi tulajdonú építmények, de ez a Cella trichora1-2 esetében, illetve az átépített V. sírkamráról is feltételezhető. Ha az egyház a legkonzervatívabb emberi szokást, a temetkezést, illetve főleg a temető rendjét megváltoztathatta, akkor a város irányításába is beleszólhatott.42 Az 5. század harmadik évtizedére mindennek végeszakadt. A romossá váló város területén már inkább csak temetkeztek (Fülep 1977A 56 1984 283), Sopianae története befejeződöt. 42 A püspöki irányítás persze még nem jelentette a késő antik város építészeti struktúrájának azonnali átszervezését.
