Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
138 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok ikonogramja, vagy ha úgy tetszik lógója tehát Nagy Constantinus labaruma lett.584 A Krisztus-monogram használata Birodalom szerte ezután terjedt el és a labarummal együtt a császári győzelem,585 a hatalom586 jelképeiként már a kezdetektől összefonódtak (Vanyó 2005 59 81), vagyis nemcsak keresztény jelképként használták őket,587 mivel a 4. században természetessé vált a keresztények között a korábban ellenséges imperiummal való megbékélés gondolata (Nagy T 1939 54), ami a korábbi mártírok által élesen megtagadott császárkultusz továbbélésének kedvezett (Saghy 2003 273-274). A Krisztus-monogram első Constantinusi propagálását mutató ticinumi dénársorozaton nem is kimondottan keresztény környezetben látható: Liciniust Jupiterként, Maximinust Sóiként, Constantinust pedig hadvezérként ábrázolták (Alföldi A 1943 32—33).588 Mivel az ókori ember a szépet mindig valami fénylőhöz, sugárzóhoz, vagyis a Naphoz hasonlította (Vanyó 1988 9), felvetődött a napkultusszal való keveredés lehetősége is (Migotti 1997a 94).589 A Krisztus-monogram leggyakrabban kerek medalionban látható590 és benne a betűk sugárszerűen vannak elrendezve, akár egy napkerék (Pozsárkó 2002 4). Jézus szavai is segítik az azonosítást: Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8,12). Tanítványai előtt megjelenve pedig arca ragyogott, mint a Nap (Mt 17,2). Éppen dicsőséges sugárzása miatt nem tudták elviselni tanítványai a színeváltozáskor Krisztus látványát, ezért mennybemenetele utáni direkt ábrázolása nem volt lehetséges (Vanyó 1988 21). Jézus életének ismert dátumai összefüggésbe hozhatók a napállással, hiszen utólagos egyházi számítások szerint a téli napfordulón született,591 amikor a legrövidebb a nappal, kereszthalála és feltámadása pedig a tavaszi napforduló táján történt, amikortól a nappalok hosszabbodnak (Pozsárkó 2002 4). Adott volt tehát a „fényhozó" szerep, de Krisztus Heliosként való ábrázolásával mégsem mindenki értett egyet. Kyrillos a dolgot úgy kerülte meg, hogy a Napszekéren Krisztus helyett Illést látta (Vanyó 2005 232).592 A kereszténység és az eusebiosi császárkultusz tudatos, vagy rajongói szándékú összekötésére jó eszköznek bizonyulhatott a Krisztus-monogram visszamenőleges keresztény értelmezése. Bár a Krisztus-monogram elterjedt nyugaton is, a császárkultusz ott már legfeljebb Milánóban (Mediolanum), a császári székhelyen ér163). A Constantinushoz akkor még politikailag alkalmazkodó Licinius is produkált egy látomást, melyet Lactantius komolyan vett [De mórt. Pers. 46,2. Alföldi A 1943 16). lulianus apostata pedig ennek ellensúlyozásaképpen pogány látomásokkal hozakodott elő, amikor többször is megjelent neki egy daimón, a Birodalom Genius Publicusa (Amm Marc 20,5-10 25,2-4 Nagy Levente 2010 71). Azonban egyik látomás sem futott be olyan karriert, mint a 312. évi. (A császári látomásokról és valláspolitikai hátterükről bővebben: Weber 2000.) 584 Louis Duchesne nyomán Alföldi András úgy vélte, hogy a császár már korábban kapcsolatba került a kereszténységgel, hiszen apja, Constantius Chlorus rokonszenvezett velük és Constantinus nővére is a keresztény Anastasia nevet kapta, a Milvius-hídnál megvívott csatába pedig Constantinus eleve magával vitte Ossius cordovai püspököt (Duchesne 1910 59 Alföldi A 1943 7 12). A Krisztus-monogram kiválasztása is jól beleillik Constantinus keresztényeknek kedvező tetteinek sorába vagy akár anyja, Helena császárnő példája által később kifejlődő keresztkultuszba. 585 Nagy Tibor egyenesen „Krisztus-hadisten"-ről írt Constantinus Milvius-hídi csatájával kapcsolatban (NagyT 1939 77). 586 A hatalom jelképével szemben a pogányoknak is lojalitást kellett mutatniuk. 587 A Krisztus-monogram Constantinus haláláig nem is volt feltétlenül keresztény jelkép, csupán győzelmi szimbólum (Gáspár 1993 210, 2002 66). Gondoljunk csak arra, hogy Minucius Felix a győzelmi trófea jelképét is felismerte a keresztben (Octavianus 29 Coates-Stephens 2003 349, további antik szerzők felsorolása a kereszt, mint trófea témájában: Tedeschi Grisanti 1992 398). Joseph Vogt olvasatában a Milvius-hídnál lezajlott csata előtt az ókori ember számára oly természetes invokáció gesztusát, vagyis az istenek(l) segítségül hívását jelenthette (Vogt 1957). A Constantinus-kul- tuszhoz köthető, mindenhol megjelenő ókeresztény képi programról összefoglalóan: Deckers 1984. Az ókeresztény művészet császárokhoz kötődő birodalmi alapjairól összefoglalóan: Engemann 1984. 588 Más érmen Constantinus is megjelenik napistenként. 589 A kereszt és fény kapcsolatát Nolai Paulinus így írta le:„A keresztet koszorú övezi, ragyogó gömbbel" (Vanyó 2005 199). Bármiféle keresztvíziókról volt is szó, akár a drágakövekkel díszített aranyos kereszt is csilloghat a napfényen, és a lateráni bazilikának Constantinus által adományozott aranykereszt felirata valóban mutatja, hogy a fényt viszi a templomba (Lib. Pont. 1,176. Alföldi A 1943 41). 590 De Rossi táblázata alapján a monogram körüli medalion ábrázolása Rómában már a 4. század 30-as éveiben megjelent (De Rossi 1857-61 Thomas Ch 1985 86). A medalion értelmezhető napjelvényként is (Rapp 1866, Migotti 1997a 103), bár ennek cáfolatát jelentő, leginkább érzelmi alapú vélemény is igen régtől ismert (Czobor 1879 172). 591 Jézus születésének időpontját valójában a 4. század 2. felében tették a téli napforduló idejére - éppen a Sol Invictus- kultusz ellensúlyozására (Dolhai2001 158). 592 Egy vatikáni mozaikon viszont Jézus, mint Sol látható. Ez nem is meglepő, hiszen Poetovioban a 3. században Sol Invictus és Krisztus születésnapját pogányok és keresztények egyaránt ünnepelték (Nagy Levenete 2010 69).
