Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
7.5. Szimbólumok 7.5.4. Krisztus-monogram 139 vényesülhetett.593 Végül a császárkultusz részben a szentkultuszba lényegült át (Brown P 1993 129-130), részben pedig Jézus594 és a pápák hatalma felé tolódott. Összegezve tehát a jelképet a 4. század utolsó harmadáig mindenki világnézetének megfelelően értékelte. A pogányok, a császárok és lojális alattvalóik világi (győzelmi) jelképként, míg a keresztények Krisztus-szimbólumként is. A Krisztus-monogram népszerűségének 5. század eleji hanyatlása legelőbb Róma városában volt érzékelhető és két dologhoz kötődött. Egyrészt a császárkultusszal szemben megnyilvánuló egyházi akarat eredményeként a kereszt az 5. századra lassan felváltotta a Krisztus-monogramot (Vanyó 2005 36),595 másrészt a 410. évi események miatt596 - amikor a keresztény fővárossá lett örök város elesett -, megrendült a kereszténység erejébe vetett hit.597 598 Vanyó László által megadott definíciója alapján megérthetjük, hogy mi az, amivel a kereszt, mint jelkép meghaladta a Constantinu- si Krisztus-monogramot: A kereszt kozmikus és történeti jelkép egyszerre, a szenvedésé és a feltámadásé, a győzelemé. Sok esetben magát Krisztust helyettesíti, mint az oikonomia foglalata. Eszkatologikus jelképként „az Úr előfutára" (praecursos Domini). Égi jelként theophaneiát helyettesít.™ Hozzá kapcsolódnak a trinitárius keresztségi és krisztológiai eucharistikus szimbólumtartalmak. (Vanyó 2005 123). A Krisztus-monogram máig előkerült korabeli ábrázolásainak száma sok ezerre becsülhető. Alkalmazták középületeken, templomokban, falfestményeken, sírköveken, szarkofágokon, lámpákon, pénzeken, hadijelvényeken, fegyvereken599, nyakláncon600, fülbevalón601 stb. Az„X"(Khi) és a„P"(Rho) görög betűk Jézus görög nevének [Krisztus - XPiotoc) első két betűjét jelölik. A Krisztus-monogramok egymástól való megkülönböztetésekor számítanak a betűk, azok alakja, nagysága, száma, a betűket körülvevő medalion megléte. A P-betű felső körívének esetenkénti nyitott rajzolata nem annyira keleti jellegnek, mint a zárt hurokhoz képest későbbi fejleménynek tartható (Migotti 1997a 29),602 ami nem jelenti a zárt„P''ábrázolásának egyidejű eltűnését. Ugyanak593 Rómában Liberius pápa bátran kihajította II. Constantius császár ajándékait (Athanasius, História Arianorum V 37), amiért később száműzték is. Athanasius 357-ben már másfél éve dacolt a száműzetési paranccsal (NagyT 1939 138), és ugyanekkor a római nép is illetlenül viselkedett II. Constantius két pápát elfogadó rendeletével szemben (Theodoretos História Ecclesiastica I114 Sághy 2003 55-56). A példák Damasus és Ambrus tetteivel folytathatók. 594 A Krisztus-monogram használatának 4. századi elterjedtsége, majd a dicsőséges kereszt fogalmának megjelenése (Kyrillos, Aranyszájú Szent János) jól reprezentálja az ókeresztény egyház kialakuló krisztocentrizmusát (Dolhai 2001 88-89). 595 A Krisztus-monogram története szempontjából fontos tény, hogy Julianus császár egy időre betiltotta a labarum használatát a hadseregben (Nazianzosi Szent Gergely Or. 4,66 Vanyó 2005 251). 596 A labarum - mint győzelmi jelkép - Theodosius korára kezdett kimenni a divatból (Gerke 1939 44). Róma 410-ben történt eleste a Krisztus-monogram triumfális jelentését is súlytalanná tette, noha az akkorra már nem evilági győzelmet szimbolizált. További barbár ostromok Rómában: 455-ben a vandálok (Geiserik), 472-ben a San Pietro kincstárát fosztották ki a keleti gótok, 476-ban Odoacer kerekedett felül, és 493-ban Theoderich érkezett meg gótjaival, hogy a 6. századi langobard harcosokról ne is szóljunk. 597 Megjegyzendő, hogy Róma, a bűnös város pusztulását (ruina Babylonis mintájára) pannoniai Victorinus püspök keresztény erkölcsi értékítéletű gondolatmenet alapján előre megjövendölte (Apoc.-komm. XIII,2. XIV,2. NagyT 1939 50). Roma ruinata hirdetése a császárok által preferált Roma aeterna képpel szemben persze nemcsak az ő ötlete volt, Lactantiusnál például ugyanez az egyiptomi 10 csapás mintájára történt (7. könyv), illetve Jeromosnál Trója pusztulása lett az előkép [Epistolae 127,12). A közeli világvége várása Jézus kinyilatkoztatásán (Máté 21,43 24,7) és János apokalipszis-leírásán alapult, történeti beazonosítását pedig Nabukodonozor arany, ezüst, réz és a vas/agyag korszakokról szóló ószövetségi álma tette lehetővé (Daniel 2,31-40), ahol az utolsó korszak már Rómát jelentette. Alexander Demandt négy kategóriába sorolta a Birodalom jövőjével kapcsolatos keresztény jövőképeket: 1. moralizáló vagy klasszikusan dekadens (a romlottság és bűnök okozzák a bukást), 2. optimista vagy Róma-ideológia (remény a Birodalom örökkévalóságában), 3. pesszimista vagy apokaliptikus (a közeli világvégét várták), 4. predesztinált vagy Róma-te- ológia (a Birodalom Isten terve, a császár pedig Isten képviselője). Ezek mellett létezett a pogány vélekedés is, miszerint a Birodalom bukása a régi istenek elhagyása miatt jön el. (Demandt 1984 56-69.) 598 A keresztet a 4. század közepéig még valóban leginkább csak égi jelként (signum caeleste) értelemben ábrázolják a passió-szarkofágokon (Gerke 1939 9). Később ugyan bővült a szimbolikája, de padlóra való festését azért rendeletekben tiltotta Theodosius és lll.Valentinianus (Cod. Justin., I, tit. VII.; Trulian Synod 691-692 canon LXXII.), amit persze nem mindenhol tartottak be:Tamassosban (Ciprus), Nis-Medinában (Szerbia), Mikrevoban (Bulgária), Demna-Kelibia (Tunisz) piscinájában stb. a padlón látható (Brandenburg 1969 Sörries 2011 231 357 386 390). 599 Például Nagy Constantinus sisakján a 317. évi vereteken (NagyT 1939 81), a meuse-völgyi sisakon (Prins2000) vagy az alsóhetényi sisakon (Kocsis 2003), illetve ruhákon, szőnyegeken (Török L 2005 167). 600 De Rossira hivatkozva Orazio Marucchi Constantinus császár idejére tette a krisztogramos nyakláncok divatjának kezdetét (Marucchi - Vecchierello 1935 67). 601 Pécs-Székesfehérvár utcai sír. 602 Charles Thomas is megkülönbözteti a nyitott„P"-t egy ashtoni (Anglia) lelet alapján (Thomas Ch 1985 88).
