M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
II. A somogyi egyházszervezet kialakulása
áll (Somogyvámos 11, Barcs-Valkó 1Látrány-Rád 1 Buzsák). A buzsáki templom alapozásánál az agyagba rakott kövek felett fűrészfogasan rakott téglák (opus spicatum) után egy kiugró téglasor következett. Ezzel teljesen egyező módon készült a rádi 1. templom alapozása is. A somogyvámosi 1. templomnál lapjával rakott tég Iá kát rétegeztekagyaggal. Halszálkaszerűen rakott tégla-, illetve 5-8 cm vastag agyagrétegekből álló alapozása volt a gyugyi 1. templomnak. Egyedül Teleki 1. és Kisberény 2. templomának volt habarcsba rakott téglaalapozása. Az opus spicatum technika elterjedésére utal, hogy a somogyvári apátság mellett a babócsai plébániatemplom falazatában is megjelenik. A templomok falazata egyébként kivétel nélkül téglából vagy egy esetben vegyes technikával épült (az átlagos téglaméret 30x5 cm volt, ez Gyugy esetében 27-28x6 cm). A templomok díszítése is egy egységes elképzelés szerint történt - a falsarkokon lizénákkal, a hajón és a szentélyen végigfutó cikkcakk/ívsoros/fűrészfogas/ sakktáblaszerű/négylevelű motívumokkal díszített párkánnyal; úgy tűnik, hogy a lengyeltóti műhely (amennyiben egyáltalán beszélhetünk itt műhelyről) hatása itt is nyomon követhető (Béndek, Rád 1., Balatonszemes 1.: a mai szentély déli oldalán, Buzsák: nyugati homlokzat). A gyugyi 2. és a kisberényi 2. pe- riódusú templom fvsora már a gótikába való átmenet időszakában készült. Lizénák díszítették a gyugyi 1. periódusú épület hajóját, a hács-béndekpusztai templomot, valamint Buzsák-Fehérkápolnát. Teleki 13. század eleji templománál a sarkok támpillérszerű megerősítése figyelhető meg. A templomok külső struktúrája talán Buzsák- Fehérkápolnánál maradt meg a legteljesebben. A déli homlokzatot három rézsűs román kori ablak törte át (a nyugati ablak könyöklője a karzat miatt alacsonyabban található), köztük a déli kapuzattal. A félköríves, téglából épült déli kapuzatot a falsíkból kiugró, félköríves kapu-előépítmény díszítette. Ugyancsak félköríves déli bejárata volt Teleki templomának és a fonyódi templom 1. periódusának. A gyugyi templom kutatása során a román kori ablakok mellett (a szentélyen és a hajó keleti felén) egy idomtéglából készült, festett, bélletes, timpanonos, kapurizalittal rendelkező déli kapuzatot is feltártak. A rádi templomnak (1. periódus) eredetileg nyugati bejárata lehetett. A buzsák-fehérkápolnai templom nyugati homlokzatán derékszögben egymásnak támasztott, téglából készült, egyszerű résablakot tártak fel. A gigei református templom déli falában Gere László román kori ablakot fedezett fel. A kercseligeti templom félköríves román kori rézsűablakokkal tagolt szentélye mára csak Römer Flóris jegyzeteiben maradt fenn.295 A félköríves rézsűs ablakokkal és szentéllyel megépített balatonszemesi 1. periódusú templomot a 13-14. század fordulóján nagyobbították meg. Tatarozás során Zala templomának déli homlokzatán három kis résablakot és román kori kaput tártak fel.296 A béndeki templom délkeleti falán egy festett román kori ablakrézsű, a balatonszemesi templom szentélyének külső oldalán lőrésablak-maradványok kerültek elő. Ikerablakról a hetyei templom tornyának alsó szintjéből, illetve a lengyeltóti templom nyugati homlokzatának északi oldaláról van adatunk. A templomok belsejéről már kevesebb információval rendelkezünk, mivel sok esetben csak alapozásuk vagy csekély felmenő falazatuk maradt meg. Buzsák- Fehérkápolnán nyugati karzatra utaló nyomok kerültek elő (téglakeresztboltozat-indítás). Ugyancsak román kori karzattartó pillérttártakfel Balatonbogláron, Maróton (lásd a következő csoportnál) és Lengyeltótiban, oldalkarzattartó pilléreket és lépcsőalapot a szentjakabi monostornál. Karzatos mellékhajói és feltehetően nyugati karzata a somogyvári bencés apátság 12. századi korszakában épült templomnak is voltak. A karzatok létrejöttének nagy korszaka azonban Magyarországon a tornyok építése utáni időszak, a falusi templomok tekintetében jobbára már a 13. századtól következik be, hasonlóan az északi oldalra épített sekrestyék megjelenésével. A bejárat áthelyezése a nyugati oldalra s a harangtoronynak az épületbe való integrálása mind a karzatok létrejöttének irányába hatott. A tornyot sokszor utólagosan a visz- szabontott zárófalba kötötték be. A templomok belsejét nemegyszer mellékoltárok is díszítették, melyek általában a hajó szentély felőli oldalán kaptak helyet (lásd: Lengyeltóti), azonban sok esetben alapozásuk sem maradt meg. Szintén általánosnak mondhatóak a liturgikus tárgyak elhelyezésére szolgáló, falba mélyített szentségtartók, taberná- kulumok, pasztofóriumok, amelyek a román korban egyszerű félköríves fülkék, a későbbiekben pedig gót, reneszánsz ízlés szerint alakítják ki őket. A teleki egyházban az északi fal közepén és az északi diadalív nyugati felén félköríves román kori fülkét találtak. Flács-Béndeken a szentély déli falából került elő egy fülke. Flasonló oltárfülkét a lengyeltóti templomnál is megfigyelhetünk a déli oldalon és a mellékszentélyekben. Leírások szerint Remete templomának szentélyében, annak déli falán is volt fülke. Lengyeltótiban pedig a templom belsejét 9-9 db-os ülőfülkesor tagolta végig az északi és a déli fal mellett. A szentélyt már félkupola boltozattal fedték, a hajó vagy síkfödémmel fedett, vagy nyitott fedélszékes volt. 295 Römer Jk. XXXIX. 3-5. 296 Valter 2004.168. 36
