M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

BÉNDEK (Hács-Béndekpuszta) (plébánia) Méretek: 7(6) m széles, a szentély 4 m hosszú, falvastag­ság: D - 90 cm, É - 110 cm. (5. ábra) 1331-ben az utód nélkül elhalt Tengerdi Miklós „terra Bendek" nevű birtokát Szécsényi Tamás erdélyi vajda kap­ta.985 A település elnevezése személynévi eredetű. A 14. században a Kónyafiaké, utána a Kanizsai családé.986 Egy­házáról a pápai tizedjegyzékben hallunk először. A somo­gyi főesperességhez tartozó plébánia papja, Péter 1333-5 között fizetett adót: 30-30 kis D-t, majd a harmadik évben 12 garast.987 1426-ban Gergely nevű plébánosáról érte­sülünk.988 Szt. Miklós parochiális egyházát 1429. február 4-én említik - ekkor Imre a templom rectora.989 1392-ben Kővágóörsi György két budai házára cserélték a birtokot,990 majd 1397-ben 2800 Ft-ért vásárolták vissza. 1500-ban a területet Corvin János és Enyingi Török Imre bírta, a falu a török alatt pusztult el. A középkori templomrom és temető Béndekpuszta határában, az ún. Kacskovics-földeken áll.991 A templomot már Genthon is megemlíti, kutatását Parádi Nándor végezte el. Bár ásatásra nem került sor, a falak vizs­gálata alapján a kutató 12. századinak datálta a templomot. Az épület környékéről csak 11-12. századi kerámia került elő. A félköríves záródású, boltozott szentély D-i falán fül­kemaradványt rögzítettek. A szentélyt a szélesebb hajóhoz kettős tagolású diadalív kapcsolja, a látrány-rádpusztai korábbi periódusú templomhoz hasonlóan (itt azonban a diadalív a szentély falával egy síkban található). A középko­ri templom Ny-i homlokzatára egy 19. századi templomot építettek rá, így ezt a részét ma már nem lehet rekonstru­álni. A falakat vegyesen kőből és téglából rakták, a hajó É-i fele szélesebb (110 cm). Téglaméretei: 30x15x5 és 30x15x8 cm a szentélynél. A szentélynél fél körös tagolású, keskeny, körbefutó párkányt észlelt a kutató, illetve a szentély és a hajó csatlakozásánál látható kiugró tagolást a szentély falát díszítő ívsoros párkány kiindulásaként értelmezte. A hajó sarkain téglalizénák találhatók. A hajó DK-i részén ablakré- zsű-maradványt, sarkán vörös színű, függőleges festést vett észre. D-i oldalán 50 cm magasan látszik a lábazat. A hajó É-i falán látható széles áttörés esetleg másodlagosan épí­tett sekrestye bejárata lehet. Irodalom: Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. In: Mű­vészettörténet-műemlékvédelem. III. 1993.199. Parádi Nándor: A hács-béndekpusztai Árpád-kori edény­égető kemence. In: AÉ. 1967/1.94. 20-38. Szigetvári György: Építészeti emlékek Somogybán. 1973. Kaposvár. 9. Valter Ilona - Erdei Ferenc: A somogyvámosi templomrom. In: Építés-Építészettudomány. XV. 1983.490-1. 985 AOM II. 563., Csánki II. 591. Ekkor a magtalanul elhalt Tengerdi Miklós birtokát Szécsényi Tamás erdélyi vajda kapta. 986 Csánki II. 591. 987 Mon. Rom. II. 70., 82., Mon. Vat. 1/1.392. 988 Békefil907.91. 989 Luk. I. 216. 990 ZSO 1.292. 991 SMÚZ.2.24. BEREG/BERKES 1331-től említik a települést Karád és Lengyeltóti vidé­kén.992 Ma határnévben Karádtól Ny-ra, Berek néven fordul elő hasonló elnevezés. Békefi két települést említ, de mivel mindkét falu Lengyeltóti környékén feküdt, feltehetően csak névváltozatról van szó. 1426-ban plébánosa Demeter volt. 1527-ben ismét említik a település plébánosát.993 BERÉNY 1. (Nagyberény) (plébánia) (6/a. ábra) Törzsnévből képzett 10-11. századi, török gyökerű helynév. Az 1082-ben Berény néven említett település a veszprémi püspökségé volt,9941289-től viseli a Nagyberény nevet.995 Az eredetileg királynéi szekeresek, pohárnokok és pincemesterek által lakott falut 1193-ban a fehérvári keresztesek, a Szalók nemzetség és a veszprémi káptalan birtokolják. 1404-ben már hetivásár tartására kapott en­gedélyt Zsigmond királytól.996 1229-30-ban Kisberénnyel együtt a plébániás helyek között tartják számon a somogyi tized perben.997 1232-ben villa Kynusberen iuxta ecclesiam S. Georgii néven a falun kívül álló templomáról is értesü­lünk.998 A somogyi főesperesség kötelékébe tartozó plébá­nia papja, Kelemen 1333-4-ben fizetett tizedet; 1333-ban 2 pensát, 1334-ben 45+10 kis D-t.999 1337-ben és 1342-ben szólnak a források a nagyberényi birtokigazgatóról.1000 Egy 1378. július 15-i oklevél tanúsága szerint Keszői Pál bántal­mazta a nagyberényi egyház káplánját, Miklóst.1001 1400. március 13-án nyert búcsúengedélyt IX. Bonifác pápától (ecclesia parochialis Sancti Georgii de Magno Beryn).1002 1426-ban és 1444. május 24-én János volt a nagyberényi plébános és esperes.1003 Dénes nagyberényi plébános 1454-ben szintén esperes - talán ekkor esperesi központ volt Nagyberény.1004 1746-ban a vizitáció alkalmával meg­emlékeznek a török előtti időkben épült ősi templomáról, amelyet 1759-ben újítottak fel. Titulusa ekkor Szt. Imre.1005 A mai r. k. templom falai még őrzik a középkori egyház maradványait, ugyanakkor a templom másik lehetséges előfordulási helye a Cserhát-domb vonalában, a 100 m magas Temetődombon van, ahol az egyházat kör alakú vizesárok és sánc is övezte, a középkori település pedig a későbbi vasút mentén helyezkedett el. Pesty is ezt a hely­színt valószínűsíti.1006 * 992 AOM. 11.565. 993 Békefi 1907.89., 90. 994 HO IV. 7., Csánki 11.592. 995 AÚO IV. 343. 996 ZSO II. 365., Kubinyi 1989.330. Hetivásárát szerdán tartották. 997 Mon. Rom. 1.83., PRTI. 157., 692. 998 HO IV. 13., ÁÚOVI. 510. 999 Mon. Rom. II. 69., 77. 1000 VR. 117., 141. 1001 VR. 218. 1002 ZSO. II. 23., Mon. Vat. I/4.177., Mon. Rom. II. 317. 1003 SMM-B. 89. 2. oklevél, DF 201294, Békefi 1907. 90. 1004 Békefi 1907. 90. 1005 EUKIV.98. 1006 Somogy vm. 116., RRM A. 1/24/11., 4416, (1088) Bárdos E. jelentése. SMFN 46/137.184., Pesty 2001.222. 104

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom