M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

telt egyháza szerepel.1112 A pápai tizedjegyzékben a somo­gyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Márk 1333-ban 50 kis D, 1335-ben 3 garas tizedet fizetett.1113 1426-ból Pál nevű plébánosáról értesülünk.11141614-ben Molart panasz- szal fordult a budai pasához, mivel a törökök itt palánkot építenek a puszta szentegyházból.1115 A lelőhelyen, a Várhegytől DNy-ra a Templomdomb K-i lejtőjén egy kb. 11x5,7 m-es templom sírokkal övezett alapfalait találták meg 1937-8-ban (Darnay Béla) IV. Béla és Károly Róbert korabeli pénzérmék, vasszögek, bronz­gyűrű kíséretében.1116 Az ásatás során apróköves, mészha­barcsba ágyazott alapokat, faragott köveket és római kori téglát észleltek a várfalszerűen kerített templom anyagá­ban. A hitelesítő feltárás 1996. július 8-19. között történt meg Jankovich B. Dénes vezetésével; ekkor egy keletelt, egyenes szentélyzáródású templom kő- és téglaalapozása került elő. Az alapozást közvetlenül a mésztufa alapkőzet­be, kavicsos mészhabarcsba rakták. Falrészletek csak a D-i főfalnak a diadalívtől Ny-ra eső részén, illetve a szentély É-i oldalánál találhatók. A felszín ingadozása miatt a templom Ny-i felét 70 cm-rel mélyebben alapozták a szentélynél. Az egyik négyzetes alaprajzú karzattartó pillér maradvá­nya is előkerült. Átépítésre utaló nyomot nem találtak, és járószintet sem sikerült rekonstruálni. Az ásatás során Zsigmond- és Mátyás-pénzek, vasszögek és Árpád-kori kerámia került elő. A templom a 12. században épülhetett egyenes szentélyzáródással, amelynek felmenő falai tört­kőből lehettek. Irodalom: Darnay/Dornyay Béla: A balatoni műemlékek sorsa. In: Bala­toni Kurír. 1938/3. aug. 3. Magyar Kálmán: Boglárlelle a honfoglalástól a késő közép­korig. In: Boglárlelle. Szerk. Laczkó András. 1988. Bog­lárlelle RRM. Adattár, 873. Ásatási jelentés BOLHÁS (plébánia) A somogyi tizedper kapcsán értesülünk először a te­lepülésről - ekkor Csernekfalva tartozéka.1117 A segesdi uradalomhoz tartozó falu 1276. január 20-án mint az ok­levél kiadási helye szerepel.1118 Plébániatemplomáról első ízben a pápai tizedjegyzékből értesülünk - a segesdi főes- perességhez tartozó egyház papja, Benedek 1333-4-ben 20-20 széles D-t, míg 1335-ben 3 garast fizetett.1119 Plé­bánosáról 1437-ből és 1488-ból is van adatunk.1120 1524. július 22-én Bertók Balázs bolhási officiális nevével talál­kozunk - ekkor a birtok a Pernesziek kezelésében van,1121 1112 HO Vili. 19. Valtert ezt azadatot a Fejér megyei Vértesboglárra vonatkoztatja. Valter 2004.135. 1113 Mon.Rom.il. 69., 82. 1114 Békefi 1907.91. 1115 Tolnai 2001.104. 1116 SMÚZ 2. 9., Rég Fűz. 11/13. 11. Balatoni Kurír, 1938. aug. 3. Darnay/Dornyay Béla: A balatoni műemlékek sorsa. RRM A. II/2/6. 1117 PRT1.158., 692. 1118 SMM-B. 95.11. DL 73375 1119 Mon. Rom. II.68., 75., 81. 1120 Csánki 11.594. 1121 SMM-B. 79.149. DF236695 bár előzőleg a Szenterzsébeti Forsterek és a Báthoriak is bírták. 1781-ben Szob filiája, de még emlékeznek egykori plébániájára.1122 A Rinya patak mentén, a falu határában 1977-ben egy középkori harangot találtak szántás közben. A harang középső karikája erőteljes, nyolcszegletű fülei éles könyökkel csatlakoznak. A 38 cm magas és 45 cm-es alsó átmérőjű, a kaposvári múzeumban őrzött harangon az 1533-as évszám olvasható.1123 Középkori temploma a Pusztai-dűlőben, a temetőben található maradványokkal azonosítható, ahonnan fehérmárvány mosdómedence (?) is előkerült.1124 BOLHÓ (plébánia) Első ízben, 1231-ben Babócsa tartozékaként fordul elő a település.1125 A középkor folyamán a Marcali, illetve a Báthori család birtokolta.1126 A pápai tizedjegyzék szerint a segesdi főesperességhez tartozó plébánia papja, Miklós 1333-4-ben 1-1 garas tizedet fizetett.1127 1542-ben Gergely nevű plébánosa 2 Ft-ot, 1544-ben (ekkor Bolyo hereznye- ként említve) 3 pensát adózott.11281713-ban Szt. Anna tisz­teletére szentelt, tető nélküli, romos, régi templomát em­lítik a falu közepétől kissé Ny-ra.1129 1733-ban új egyházat építettek tölgyfából, amelyet sárral tapasztottak, szalmával fedtek, és amely 400 főt tudott befogadni. Körülötte beke­rített temetőt létesítettek. A középkori templom a falutól kissé DK-re, az Ófalu-dűlőben állt, ahol tégladarabok és em­bercsontok jelzik.1130 BONNYA (plébánia) A falu, amely 1229-től fordul elő a forrásokban, a fehér­vári prépostságé volt.1131 1324. május 16-án a veszprémi kanonok előtti perben István volt a település plébánosa,1132 1436-ban pedig Miklós a bonnyai pap.1133 1480-ban orszá­gos vásáros hely volt.1134 1483-ban az igali Szt. György-egy- házzal kapcsolatos perben fordul elő János plébános ne­ve,1135 míg 1493-ban feltehetően ugyanez a János - itt pres­biterként említve - adományoz Szentmiklóson és Igaion szőlőt a toldi pálosoknak.1136 Számtalan említése ellenére a falu neve nem bukkan fel a pápai tizedjegyzékben. A 17. században a régi templom és temető maradványai még látszottak a falutól K-re 'A óra járásnyira fekvő Pusztarétek- dűlőben.1137 A Bonnyapusztáról Bonnyába vezető út bal ol­dalán, a Kispusztai-legelőn, a Látó-hegyi pataktól D-re, egy 4-5 m magas dombon téglatörmeléket és csontmaradvá­1122 ELJKIV. 141. 1123 Patay 1978.239. 1124 Forster 1906. 721., RRM A. V/4/3.,4., Pesty 2001. 60., SMFN 2144,255.684. 1125 HO Vili. 16. 1126 Csánki II. 595. 1127 Mon. Rom. 11.68., 76. 1128 ETE IV. 141., 331. 1129 Pfeiffer VÉL. 49., 51., Körmendy 1971.70. 1130 RRM A. VI/4/2., SMFN 238/82. 791. 1131 ÁÚOVI.469. 1132 VR. 67. 1133 SMM-B. 2002.902. oklevél. DL 12910 1134 Kubinyi 1989.330. 1135 SMM-B. 2002. DL 18831, Csánki II. 595. 1136 Doc. Art. Paul. III. 33. 1137 Körmendy 1971.66., Pesty 2001.62. 109

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom