M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Adattár

nyokat észlelt 1961-ben Kocztur Éva, míg az út túloldalán feküdt a falu; innen 13-15. századi kerámia gyűjthető.1138 BORONKA (plébánia) Helyneve szláv személynévi eredetű, magyar névadás­sal."39 Boronka falut az almádi Szűz Mária-monostor alapí­tásakor említették első ízben, később kisnemesek bírták."40 A Nikla környékén felsorolt település egyházára nevéből kö­vetkeztethetünk - 1408. június 2-án Keresztúr, más néven Boronka formában említik. 1410-ben ismét előfordul Oszlár és Csolta birtokok szomszédságában."41 1719-ben még emlékeznek egykori plébániájára, Szt. Barbara-temploma ekkor Tótszentpál, 1722-ben pedig Marcali filiája."42 1748- ban Somogyszentpál filiája volt, és igen régi temploma ro­mokban hevert."43 A falu határában, Felsőgácspusztában (régi neve: Felső-mező) állt a valamikori falu és temploma. A hagyomány e helyet Szt. Györgynek hívta.1144 BŐ (Alsó-/Felsőbűpuszta) (plébánia és prépostság) Méretek: pléb: 13,1 x7,6 m, prép.: 26,6x9,4 m. (11. ábra) A Bő nemzetség valamikori székhelye 1229-től mint a székesfehérvári káptalan birtoka fordul elő az írásos doku­mentumokban,1145 míg egyházáról egy adománnyal kap­csolatban 1257-ben hallunk, amikor János a bői egyházzal együtt adta el Terpecz nevű földjét.1146 1333-4-ben a somo­gyi főesperességhez tartozó plébánia papja, Domonkos 50- 50 kis D tizedet fizetett."47 1376. november 12-én Miklós bői prépost vizsgálatot bonyolít le András prépost ügyében, akit a bői pap házában Bői János deák társaival megvert, és jobb karját megsebezte.1148 A bői prépostság 1266-ban már hite­les helyként funkcionált.1149 1302. augusztus 17-én a Szt. Ke­reszt konvent előtt zajló birtokeladási ügyről értesülünk."50 Egy 1323. május 22-e előtt kelt oklevélben a veszprémi püs­pök megparancsolja a prépostságnak, hogy szólítsa fel a somogyvári monostort okleveleinek bemutatására, mivel a birtokain működő papoka püspöki joghatóság alól kivonják magukat.1151 A következő év októberében, a Tikos falu be­iktatásakor végzett határjárás alkalmával a bői Szt. Kereszt­monostor földjét említik.1152 1329. január 29-én conventus monasterii Sancte Crucis de Bő alakban fordul elő.1153 1337. 1138 Rég. Fűz. 11/13.28.1950-ben Szőke Béla Miklós, 1973-ban Ma­gyar Kálmán végzett helyszíneléseket a területen. 1139 Pesty 2001.63., Várkonyi 34. 1140 DHA413 1141 SMM-B. 2001.30. DL 92316, 37. DL 92383 1142 ELJK IV. 89., 139. 1143 Horváth 1981.27. 1144 Pesty 2001.63. 1145 ÁÚOVI.470., Csánki II. 595. 1146 HO VII. 74., Valrer 2004.64. 1147 Mon. Rom. II. 69., Mon. Vat. I/1.393. 1148 SMM-B. 99. 28. DL 42047 1149 Mon. Rom. II., Magyar 1981. Itt jegyzem meg, hogy amíg az ásató a Bő nemzetség által alapított bencés apátságként ér­telmezi az épületet, addig Hervay szerint Ágoston-rendi pré­postság volt a 14. században. (Romhányi 2000. 15.). Elneve­zése ez utóbbi érvelést látszik alátámasztani. Ezzel szemben Romhányi társaskáptalanként határozta meg. 1150 AOT1.156. 1151 AOTVII. 105. 1152 AOT Vili. 218. 1153 AOMII.415. július 18-án Szenna és Tokaj ügyében a bői konvent vizsgá­lati levelet küldött ki."541511-ben Gergely volt a prépost.1155 A prépostság 1458-ban és 1536-ban is szerepel a források­ban (az adólajstromban),1156 és feltehetően egészen a 16. század közepéig működött, mivel 1541-ben Gergely bői prépost még 4 Ft-ért eladta a gyamóti praediumot.1157 Az Árpád-kori település, illetve temető nyomai Alsóbűpusztán, egy É-D-i irányú dombon kerültek elő.1158 Az alsóbűpusztai részen, a pusztát Somogyjáddai ösz- szekötő földúttól É-ra, a Petőfi u.-t ÉK-ről határoló völgy mögötti emelkedésen, az ún.Török-dombon 1978-9 között folytatott feltárásokat Magyar Kálmán. (A lelőhelyet már 1955-ben azonosította Pusztai Rezső.)1159 Az ásatások során egy 26,6x9,4 m alapterületű, római kőanyagot is felhaszná­ló, Ny-i toronnyal/előtérrel, félköríves apszissal, Ny-i oldalán két támpillérrel (14. századi átépítés), ÉK-i oldalán kis félkör­íves kápolnával (az alaprajzon ez nincs feltüntetve!) ellátott téglaegyházat talált. A Szent Kereszt-prépostsággal azono­sított egyháztól É-ra helyezkedtek el a monostor épületei. A templomot övező 150 temetkezés némelyikét a templom fala metszette.1160 A temetőt az Árpád-kortól a 16. századig használták. Az épület pusztulása az 1550-es évek török had­járataihoz kapcsolódott. A prépostság dombjától 200 m-re DK-re, egy kiemelke­dés (Schmidt/Radics-domb)1161 DNy-i részén 1981-2-ben ta­lálta meg Magyar Kálmán Bő falu téglából épített, félköríves szentéllyel épült, 13,1x7,6 m-es román kori (11-12. századi) plébániatemplomát, amelynek temetőjéből 52 sírt tárt fel. A korábbi Árpád-kori sírrétegek jobbára elpusztultak, csak a koporsós, 16. századi temetőrész maradt épen (párizsi ka­pocs, bronzgomb stb.). Az Árpád-kori épülethez Ny felől egy 14-15. századi átépítés során támpillérek kapcsolódtak. Irodalom: Magyar Kálmán: A honfoglalás és az Árpád-kor régészeti em­lékei. Nemzeti történelmünk, 1.1993. Kaposvár. 59-62. Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kuta­tása Somogybán, I. In: SMK. 4. (1981.) 43-77. Magyar Kálmán: Szent István államszervezésének régészeti emlékei. 2001. Kaposvár-Szeged. 266. CSABA (Tabtól DNy-ra) (plébánia) A 12. században említett település a pannonhalmi apátság birtokában volt,"62 bár később a fehérvári és veszprémi káptalannak, a királynak és királynénak, vala­mint az Ugali, majd Battyáni és Fajszi Ányos családoknak is voltak itt részei. 1282-ben a királyi szentséghordozók mansióiról (sanctiferorum regalium) esik említés, melye­ket IV. László a veszprémi káptalannak adományozott.1163 1154 SMM-B. 92.17. DL 49242 1155 Somogy vm. 423. 1156 Csánki II. 595. 1157 HO V. 443. 1158 SMÚZ.2.45. 1159 Rég. Fűz. 11/13.26. 1160 RRM A. IV/4/145., 167. S végű hajkarikás temetkezésekről van szó. 1161 Ma a belterület részét alkotja a telek Petőfi u. 43. sz. alatt. 1162 PRTII. 159. 1163 HO V. 65. 110

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom