M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
VII. A templomok mentsvárfunkciója
jából haszontalanok lerombolását írta elő.677 Ugyancsak fontos adalékkal szolgál Nádasdy Tamás 1555. március 8-án kelt jegyzéke a Dunántúl megerődített helyeiről és birtokosairól, köztük Szentpéter, Csurgó, Babócsa, Balatonszentgyörgy, Marót, Marcali, Mérő, Fonyód, Csákány, Mesztegnyő, Segesd, Szentjakab, Bajom erősségeiről.678 Szigetvár és az ehhez a védelmi vonalhoz tartozó somogyi várak eleste után (1566) a Dél-Dunántúlon újra kellett szervezni a védelmi vonalat Kanizsa körül, így a korábbi templomokból és apátságokból kialakított erősségek hangsúlyosabb szerephez jutottak (lásd Keszthely, Fonyód, Csákány, Szőcsény erődítését). Erődített koldulórendi és pálos kolostorok Somogy megyében A hedrehelyi ferences kolostorban 1535 elején még 17 szerzetes élt,679 1546-ra azonban már elhagyták. 1550-ben és 1554-ben a kolostor lerombolását javasolják.680 1557-ben Hedrehely városában még élt egy öreg szerzetes, akit 1561-ben gyilkolt meg Kis Ferenc.681 Később török kézre került, erődítését ekkor építették ki. A külső védelmi vonal maradványai - húszméterenként 1,5 m magas kerek tornyok, valamint a romoktól 50-100 m-re keletre földsánc - a kolostortól északkeletre, a visnyei út mentén húzódtak. Egy 17. századi leírás húsz lépés széles árokról és kettős földerődítésről számol be. Az erődítés végső pusztulása 1695-ben következett be. 1555-ben Nádasdy Tamás a dunántúli magyar végvárak felsorolásában Csákány és Mesztegnyő kolostorát említi, Zrínyi Miklós 1558-ban, Nádasdyhoz írott levelében pedig a töröknek a mesztegnyői kolostort megerősítő munkáiról számol be.682 Már 1548- tól értesülünk a kolostor harcászati jelentőségéről.683 Orosztonyi Péter szenyéri várkapitány ugyanebben az évben oly erősnek írta le a kolostort, hogy azt csak ágyúzással lehetne lerombolni.684 Az erődített mesztegnyői domonkos kolostor a mai település nyugati szélén, az ún. Kraston-dombon állt. 677 Pálffy 1999.103. 678 Pálffy 1999.117-8. 679 Karácsonyi II. 74. 680 Karácsonyi II. 74., ETE V. 307. 1550. márc. 3. Somogy megye levele Térjék Tamás kanizsai várnagyhoz így szólt:„Certa fama allata est ad nos, quod ipsiThurci nituntur et volunt claustrum fratrum Beati Francisci in Hederhel edificare et possidere, si autem ipsum claustrum ipsi Thurci edificaverunt, certum est, hunc comitatum Simighiensem totum occupabunt, unde etiam aliis confinis periculum imminebit." A megoldást a kolostor lerombolásában látják, nehogy:,,...ipsi Thurci amplius attentarent ipsum pro Castro et fortalicio edificare..." 681 Büntetésképpen Kis Ferencet Szenyérben kivégezték. Őze 1996.1. 52., 317-319., II. 239. 682 Csorba 1984.19., 68. lábjegyzet. 683 Őze 1996.1.58-59., Magyar-Nováki 2005.162. 684 Magyar-Nováki 2005.162-163. A csákányi ferences kolostort 1544 körül az Allya család alakította át katonai célokra, ekkor épült ki a Giulio Turco képén látható tornyos várkapu a vizesárokkal. Ábrázolása alapján a kolostort javarészt sánc övezte, csak kisebb, északi részén találunk kettős palán- kot. 1544-ben még hallunk gvárdiánjáról (Szentlászlai Egyed), később azonban hadászati szerepe kerül előtérbe.685 1555-ben, Korotna török kézre kerülésekor 18 szakállas puskát szállítottak az erődítésbe, ugyanekkor Csányi Ákos lerombolására tett javaslatot: „Csákányt eltörni, kibe csak lopni, embert kínozni vágynak, sem erőssége, sem helye, hogy valamit szolgálhatna a földnek."686 1556-ban Székely Lukács és Jakab lovasai lakják. 1566-ban, Szigetvár elestekor magyar őrsége felgyújtotta.687 1567-ben a töröké, azonban 1568-ban már ismét magyar kézen találjuk. 1570-ben Musztafa pasa Thury Györgyöt vádolta Csákány és Szőcsény felépítésével.688 1572-be Palat Jeromos kanizsai építőmester tartott szemlét a várban. Leírása szerint egy nyolc láb mély árok övezte, tornyából pedig Segesdig lehetett látni.689 1576-ban kapitánya, Battyány István a gyalogság elmaradt bére miatt panaszkodik.690 1580-ban a segesdi török őrség sikertelen támadást intézett a vár ellen. 1588-ban még 36 német és 30 magyar gyalogos katona védte.691 Az 1594. évi, Nádasdy Ferenc-féle védelmi tervezetben is szerephez jutott a kolostor.692 Kanizsa eleste után (1600) Csákányban és Pogányszentpéteren együttesen száz hajdú és száz huszár állomásozott.693 Egy 1812-ből való térkép még ábrázolja négyszögletű árkát, romjairól Fényes Elek is megemlékezett. Ma felszíni nyomai nem láthatók.694 Segesd ferences kolostorát, amely Báthori András tulajdonában volt, 1535-ben erődítették meg, és 1566- ban pusztult el. 1570-ben a kolostor újabb erődítéséről értesülünk, immáron török kézen.695 Csányi Ákos Nádasdy Tamáshoz írott leveleiben 1555 után több ízben említi az erődítés megerősítésének és a katonák létszámnövelésének szükségességét: „A segesdi klastromot nagynak mondják, és palánkját is oly nagy helyen mondják, hogy ezer ember beleférne."696 A magyarok az erődítés visszafoglalásával próbálkoztak, de eredménytelenül (1574, 1586). A segesdi várat az 1618-19. évi zsoldlajstrom szerint 444 török őrizte.697 685 Dornyai 1937.210-211. 686 Őze 1996.1.59., 183-184. 687 Karácsonyi 11.24. 688 Csorba 1974.87. lábjegyzet. 689 Pálffy 1999.476. 690 Csorba 1974.25-26. 691 Magyar-Nováki 2005.41. 692 Pálffy 1999.215. 693 Csorba 1974.27. 694 Dornyai 1937.207. 695 Csorba 1974.25. 696 Őze 1996.1.59., 62., 148. 697 Csorba 1974.26., 28. 76
