M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
VII. A templomok mentsvárfunkciója
Az erődített kolostorok közé tartozott a pogány- szentpéteri698 és a nagyszakácsi pálos kolostor is. A szentpéteri apátság erődítése 1555-ben került szóba először.599 A nagyszakácsi kolostor négyszögletes sáncát egy 1812-es térkép ábrázolta. Hasonlóan erődített lehetett a lullai Szent László Ágoston-rendi prépostság, melyet Pesty Frigyes Ságvár délnyugati határában, a Klastromtető-dűlő- ben lokalizált. A háromszoros mély árokkal övezett, téglafalazattal körülkerített prépostság körül az 1812- es térkép sáncokat ábrázolt. Régészeti adatok a plébániatemplomok erődítésére a török elleni harcok során A kolostorokon kívül több egyszerű plébániatemplomot is felhasználtak harcászati célokra. Szőcsény templomának ábrázolása ugyancsak Giulio Turco jóvoltából maradt fenn. A ma is álló kápolna a valamikori vártemplom keleti részének falcsonkjára épült rá, a várépület pedig északról csatlakozott a templomhoz. A 12 támpillérrel ellátott, sokszög-szentélyzáródású teremtemplom északi és nyugati oldalán teremsor húzódott. A palánkkal övezett belső vár kapuja délnyugatról nyílott, északi és keleti részén még több helyiséget találunk. A külső vár sáncszerkezetű lehetett. A várat többszörös árokrendszer övezte, központi részét két belső árokkal osztották fel, keleti sarkában egy szögletes bástya állt. Az árkok szélessége 8-14 m, mélysége 3-5 m körül volt. 1548-ban a helytartó- tanács már erődítésként veszi számba. 1572-ből Palat Jeromos leírása ismeretes a várról és felszereléseiről: ekkor 17 gyalogos zsoldoskatona szolgált itt, és hadi- felszerelése tíz szakállas puskából (150 golyóval), 1 sugárágyúból (5 golyóval), fél hordónyi puskaporból és kevés lőporból állt. A végvár árka ekkor 3,5 öl mély.700 1581-ben az erődítmény már török kézen van, 1594- ben Zrínyi György a török által felgyújtott várat foglalta vissza.701 Az 1544-7 körül megerődített fonyódi plébánia- templom (Fonyód-Fácános) 100x112 m-es négyzetes, négy sarokrondellás702 külső palánkját külső és belső várra osztották, s árokkal övezték. A 11-13 m széles és 2-3 m mély árokrendszer négyszög alakban vette körül a külső vár palánkfalát. Ovális belső palánkját szintén vizesárok körítetté. Első írásos említése 1548-9-ből származik, ekkor Magyar Bálint a várkapitány. 1551-ben Csányi húsz puskást küldött a 698 1966-ban Draveczky Balázs, 1967-ben Müller Róbert végzett ásatásokat a kolostor területén. 699 Pálffy 1999.114. 700 Veress 1996.119., 122. 701 Magyar-Nováki 2005.135. 702 Feld István e képződményeket méretük miatt nem tartja valódi rondelláknak, én is csak a terminológia hiányossága miatt használom ezt az elnevezést. várba, s 1554-ben a vörsi hegyről (feltehetően a Barihegyről) letekintve - ahonnan Fonyód és Somogyvár is látszott - Fonyód megerősítésének szükségességét érzékelte.703 1555 után, Kaposvár elestével a végvári rendszer első vonalába került. A kis erődítés 25 védővel két török ostromot is visszavert. 1571-ben 50 lovasa és 50 gyalogosa volt. Helyőrségét 1574-ben 40 gyalogos, 9 őrmester, 2 tüzér és 3 egyéb foglalkozású alkotta, ám az 54 fő mellett a hivatalos nyilvántartás alapján még 41 katona hiányzott (összesen 95 fő). Fonyód alatt Magyar Bálint katonái vízi csatákat is vívtak a törökkel.704 A fonyódi erődítésről Giulio Turco készített felmérést (1571-2). 1572-ben a már betegeskedő Magyar Bálintot Takaró Mihály váltotta fel a várkapitányi poszton, majd 1573-tól a birtokos, Lengyel András került az erődítés élére.705 706 Egy 1575. augusztus 6-i levél tanúsága szerint már török kézen volt a vár, akik azt le is rombolták. Babócsa lerombolása és Szigetvár elzárása után Csányi félelme szerint a török az iharosi templomot fogja megerősíteni, amely a kanizsai út mentén, stratégiailag kedvező helyen, a legmagasabb ponton állt. 1557-i leveléből kitűnik, hogy vagy az egyház megerősítését és várként való hasznosítását, vagy lerombolását véli üdvözítő megoldásnak.705 Somogysámson-Marótpusztán, a Vári-dűlőben álló templomot és a temetőt Fonyódhoz hasonlóan egy 30x30 m belső területű, négy sarokrondellás földvár övezte. Az ásató az erődítés megújítását az északi oldalon tudta nyomon követni, ahol a korábbi keskenyebb árkot egy szélesebb sáncárok váltotta fel. A vár bejárata dél felől nyílt, ahol 4-5 m-re északra egy belső cölöpsor volt megfigyelhető. A sáncot támasztó cölöpsor árkát, valamint a sarokrondellákat beleásták a szélső sírokba. A 16. század közepére a plébániafunkció háttérbe szorult, bár a temetőt még az erődítmény pusztulása után is használták. Erődítésárkából 16. századi érmék kerültek elő.707 1548- ban, Nádasdy Tamás szemléje során dönteni kellett Marót, Szentjakab, Fájsz, Orda(csehi), Fonyód, Bajom, Mesztegnyő, Szőcsény és Csákány várairól: vajon a védelem számára felhasználhatók, vagy lerombolásra ítéltetnek.708 A vár birtokosa ekkor Nagymaróti Komornyik János volt. Nádasdy 1555-ben készített 703 Őze 1996.1. 80., 110. 704 E célra a Dráván, Berzencén és Bélavár környékén épített hajókat használtak. Őze 1996.1.23., 125. 705 Pálffy 1999.140. 706 Őze 1996 I. 338-339., 344-346. Ugyanebben az évben Zele Jakab kanizsai tiszttartó így irt Csányinak:„Jó volna, ha uram ő nagysága akarná, az iharosi szentegyházat megerősítenünk, az szentpéteri kalasthoromnál jobb volna mind istrása helynek, mind az szegénységnek oltalmára és a kóborló lathor hajdúk ellen." Payr 1924.1. 707 Költő 2005. 289-290. 708 Pálffy 1999.13. táblázat, 19. jegyzet. 77
