M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
III. A kései egyházszervezet rekonstrukciója
1 breviáriumot, 1 subát, 2 ólomkupát, 3 boroskupát, öltözékeket, háztartási felszereléseket, fekvőhelyeket, 2 kaszát, szekeret, kádat, 2 lovat, 2 csikót, 2 borjas tehenet és mernyei szőlőt hagyott a vetahidai kolostorra, 1504-ben pedig Perneszi Imre évente a Szent Mik- lós-ünnepen való örökmisemondás fejében 2 disznót és 2 Ft-ot adományozott.487 1524-ben Kisberény melletti pálos kolostorként említik - Perneszi Imre naponta végzendő mise fejében Kisberényt és két ezüstkelyhet adományozott, amihez évente bort, búzát és szalonnát juttatott a pálosoknak.488 Plébániatemplomi adományok Marcali Miklós fia János 1455-ben, római és jeru- zsálemi zarándoklata előtt végrendeletet készített, amelyben gazdag javadalmakkal látta el a toldi pálosokat, a patai, kálmáncsehi, darányi, csokonyai templomokat, a babócsai Nagyboldogasszony-kápolnát, a segesdi ferences kolostort (ahol ősei nyugodtak), valamint a bizei, marcali, táskái, somogyvári plébániatemplomokat, ahol heti egy mise bemutatására tett adományt.489 A plébániatemplomok általában kevésbé gazdag adományokban részesültek. 1359. július 24-én Létai Ananiás fia László végrendeletében gyóntatójának, Miklós létai plébánosnak 20 vödör mustot és 30 D-t hagyott, míg a plébániaegyházra egy ökröt - temetkezni azonban a szakácsi pálos kolostorba akart.490 Özvegy Zichy Benedekné 1471. évi végrendeletében harminc mise mondására tett alapítványt, részint a toldi kolostor, részint a zicsi Szent Mihály-templom javára, és ez utóbbira egy„linteamen Gallycy" árát is hagyta.491 1481. december 28-án Várdai Mihály és felesége, Katalin végrendeletében a várdai plébánosnak misemondásra a halastó 1/3-át, 4 arany Ft-ot és 80 D-t, további 30 mise mondására pedig rétet adományozott.492 Babócsa esetében a plébániatemplom mellékoltárai is előkerültek a diadalív mellől (Szent Egyed-oltárát 1501-ből említik, 1542-ben pedig rector altarisa szerepel), emellett Boldogasszony-kápolnájáról is értesülünk (1455). Szárszó oltárospapjáról 1518-ban szólnak a források, bár már a 13. század elején hallunk klerikusairól. A kőröshegyi plébániatemplomban 1518- ban hat oltár állt. Segesden a ferences kolostor és két 487 Doc. Art. Paul. III. 218-220. 488 Doc. Art. Paul III. 220., Rupp III. 307-9. A kolostor további említései: 1416,1454,1481. Csánki II. 656. 489 Csukovits 2003.191. 490 A végrendelet megemlékezik János szakácsi papról is, aki 20 D-t kapott, a kolostor a temetkezés fejében pedig szőlőkhöz jutott. SMM-B. Zs. 86.28. DL 4867. 491 ZO. XII. 240. oklevél, 295. 492 Borsa 1.1944-6.47. A végrendeletben a keceli egyházról és a szerdahelyi pálos kolostorról is megemlékeztek. plébánia mellett Szent Anna-, Szent János- (1455), és Szentlélek-kápolnákról (1542), illetve Szent Antal- (a Szent Anna-kápolnában) és Szent Kereszt- (1475) oltárokról értesülünk. 1542-ben három oltáros tevékenykedik a főesperes, a plébános és az orgonista mellett. Somogyvárott mind a Szent Péter- (1529), mind pedig a Szent György-plébánián (1442) káplánok is szolgáltak, az utóbbi templom Szent István vértanú tiszteletére szentelt oltáráról 1445-ben értesülünk. A városnak 1529-ben Szent László-kápolnája is állt. Búcsúkérelmek, folyamodványok, zarándoklatok A15. századtól megszaporodnaka hordozhatóoltárok iránti folyamodványok: erről olvashatunk 1444- ben Garázda Balázs és felesége supplicatiójában is.493 A késő középkorban a legnagyobb tiszteletnek Krisztus (oltáriszentség, passió), Szűz Mária ünnepei, valamint a dinasztikus szentek örvendtek. A vallásgyakorlat a hagyományos sémát követte, és főleg misékben, adományokban, misealapítványokban nyilvánult meg. Az oltáriszentség kultusza a 13-14. századtól hódított tért. Nagyszámú búcsúkérelem maradt fenn a megyéből, főleg a középkor második feléből (lásd: Adattár). A búcsúkat általában a titulusban szereplő szent emléknapján kívül a Jézushoz, Szűz Máriához és a legelterjedtebb, legkedveltebb szentekhez kapcsolódó ünnepekre is megadták (Szűz Mária tisztulása, mennybemenetele, angyali üdvözlet, karácsony, húsvét, pünkösd, mindenszentek, az apostolok és evangélisták ünnepnapjai, Keresztelő Szent János, Szent István, Szent Mihály, Szent Miklós, Szent Márton, Szent Margit, Szent Katalin, Szent Erzsébet, Szent Mária Magdolna, Szent Lőrinc). Ez a névsor szinte teljesen megegyezik a legelterjedtebb templomi patrocíniumlistával, Szent György kivételével; pedig az ő kiemelkedő magyarországi kultuszára utal az 1326-ban létrejött Szent György Lovagrend is.494 1339-ben XII. Benedek pápa megerősítette XXII. János pápa engedélyét, mely szerint a királyi kápolnában istentiszteletet végző káplán a király jelenlétében mindenkinek, aki személyesen megjelent és meggyónt, ezen alkalmakkor száznapi búcsút adhatott.495 Búcsúért általában a templom építésekor és átalakításakor folyamodtak, és a búcsú egyik feltételeként minden esetben megemlítették a templom építésében való részvételt vagy annak anyagi támogatását („ad eius fabricam seu reparationem").496 493 Luk. 11.214. 494 AOTX. 111. 495 AOT XXIII. 26. 496 Mon. Hung. 1/3.35. 54
