M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
III. A kései egyházszervezet rekonstrukciója
A pápai búcsúfolyamodványok a templomok, kolostorok és kápolnák számára a 13-14. század fordulóján jelentek meg, és a 14-15. századtól megszaporodtak. A nagyobb települések templomai számára a 14. század végétől egyre több kegyúr folyamodott búcsúért, részint saját jövedelmének, részint a templom szerepének növelése érdekében (például 1390: babócsai plébánia, 1392: kaposszentjakabi monostor, 1433: Balatonberény, 1433: segesdi ferences kolostor). A búcsúkat általában a pápa engedélyezte, de külön búcsúadási engedélyt adhatott a főpapok számára. A püspökök vagy pápai legátusok pedig az egyes egyházaknak adtak ki búcsúengedélyeket, nem feltétlenül csak saját egyházmegyéjük területén. A pápai búcsúkat az időtartam alapján (10 naptól 10 évi és 10 negyedévi intervallumig, illetve a teljes búcsúig terjedhettek), valamint a búcsúkiadás indokai alapján (keresztes búcsú 1063 óta Jeruzsálem felszabadításáért, később a török ellen, az áhítat növelésére, illetve az egyházak anyagi támogatásáért kiadott búcsúk, kegyes, vezeklő, politikai, helyettes zarándoklat) kategorizálhatjuk. Közép- Európában, így Magyarországon is elterjedt, hogy megegyezés után a gyilkost a megölt személy lelki üdvéért zarándokútra küldték. (1300-1503 között több mint negyven ilyen esetet ismerünk.)497 A búcsúk leggyakoribb válfaja a negyvennapos búcsú (a nagyböjti időszakra utaló quadragena), és főleg az avignoni időszakban a száznapos és az 1 év és 1 negyedévi búcsú volt, amelyet kápolnák és társulások is elnyerhettek (1496-ban Beszterce város tanácsa a csütörtöki, az oltáriszentséggel tartott körmeneten részt vevők számára kéri).498 A kisszakácsi kápolna 2 évi és 2 negyedévi búcsúengedélyt kapott,499 1 0 évi és 10 negyedévi búcsút pedig 1434-ben a bátai apátság és a győri székesegyház Krisztus Vére ereklyéjét meglátogatók nyertek.500 Ugyancsak megszaporodtak a megyében a zarándoklatra igyekvők. A Zsigmond kíséretében 1433- ban politikai zarándoklatra Rómába indulók között számtalan somogyi névvel találkozunk (a négy Marcali fiú mellett Tapsonyi, Alapi, Gordovai Fanes, Osztopáni, Szakácsi stb.).501 Ugyancsak római zarándoklatra indult György szentgyörgyi pap, akinek 497 Csukovits 2003. 56. (A szokás német eredetére vall, hogy először a Szepességben jelenik meg.) 498 Pásztor 1940.26. 499 Mon Rom. II. 87. 500 PRT Xll/B. 133. A 15. század végén a kassai templom, ahol ugyancsak Krisztus Vérét őrizték, s amely korábban Vili. Bonifác pápától a velencei Szent Márk-templom és az assisi Portiuncula-templom búcsúját nyerte, teljes búcsúért folyamodott, mivel az épület Albert lengyel király ostroma következtében erősen megrongálódott. Sümegi 1998.120. 501 Bozsóky 1983. 43., Csukovits 2003. 191-2. (Marcali János már egy másik zarándoklat kapcsán is szerepel.) végrendelete körül a zarándoklat alatt bekövetkezett halála után, 1402-ben per támadt.502 5. Templomtípusok, tipológiai csoportok kérdése a középkorban Gótikus stílusú átépítések, templom megnagyobbí- tások Magyarországon (13-14. század) Míg Nyugat-Európában, e korszakban, a fekete halál miatt, a templomépítésekben megtorpanás volt tapasztalható, addig Magyarországon a 13. század vége és a 14. század a gazdasági fellendülés időszaka volt, és a templomok nagy többségének az átépítését, gótikus stílusjegyek alkalmazását, boltozást, a templomtér növekedését eredményezte. A templom méretére utal, hogy eskütétel alkalmából a kazsoki egyházba 107, míg a tardi egyházba 100 fő fért be egyszerre.503 A templomok emellett nem egy esetben peres ügyek tárgyalása során fordulnak elő (mint például a mérei templom).504 1270. május 7-én a csicsali egyház választott bírák gyülekezőhelye volt,505 1340- ben pedig esküvés helyeként említik a templomot.506 1320. február 16-án Bogár István és Orros Gergely kiegyeztek a somogyvári konvent előtt - egyébiránt a tabi Szent Péter-egyháznál eskütételre lettek volna kötelezve.507 1399. augusztus 24-én a kazsoki plébániatemplomban eskütételre gyülekezett összesen 107 fő, ami a templom méreteire is utal (a nyúl-szi- geti apácák 32 jobbágya harmadmagával, valamint 11 ottani jobbágy magában).508 1434. május 22-én Horpácsi András fia László és Jónás, valamint Kelyzi Péter és felesége századmagukkal a tardi plébániaegyházba jöttek össze eskületételre.509 * Sokszor ezt a tényt automatikusan a népességszám növekedéssel, illetve a tatárjárás pusztításával magyarázták. A pusztítások után azonban kizárt, hogy nagyobb templomot építenének, a visszatérő lakosság inkább a régi templomot próbálná meg valamilyen módon használhatóvá tenni (lásd a török kiűzése utáni idők kezdetleges paticsépületeit). A templomok átépítésének okai ennél összetettebbek. A 13. századtól elterjedő tisztítótűz-koncepció is közrejátszhatott az adományok számának növekedésében - főleg a későbbi oltáralapításoknál -, mint ahogy egy-egy kegyúr személyes ambícióit sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Természetesen a né502 SMM-B.Zs.86.35. 503 ZSOI. 669., SMM-B. 2002.890. 504 SMM-B. 93.4. DL 49276. 505 HOVII. 123. 506 SMM-B. 97.27. DF 207337. 507 ZO 1.176., SMM-B. 96.57. DL 76260 . 508 ZSO 1.669., SMM-B. 2000. 54. DL 8472. 509 Az eskühöz személyenként 25 főt kellett kiállítani. SMM-B. 2002.890. oklevél. DL 69651. 55
